Hastingsi csata
From Wikipedia, the free encyclopedia
A hastingsi csata az Anglia meghódítására indított normann hadjárat döntő ütközete volt. A Hastingstől 10 kilométerre északnyugatra található Senlac-dombon vívták Vilmos, Normandia hercege és II. Harold angol király csapatai 1066. október 14-én. Haroldnak a hagyomány szerint nyílvessző szúrta át a szemét, és bár tovább vezette seregét, végül megölték, és a csatát is elvesztette. Szórványos angol ellenállás az ütközet után is előfordult, mégis úgy tekintik, hogy Vilmos ezzel a csatával hódította meg Angliát.
Gyors adatok
Hastingsi csata | |||
Harold király halála a bayeux-i faliszőnyegen | |||
Időpont | 1066. október 14. | ||
Helyszín | Senlac-domb Hastings mellett (East Sussex, Anglia) | ||
Eredmény | döntő normann győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 50° 54′ 43″, k. h. 0° 29′ 15″50.911944444444, 0.4875 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hastingsi csata témájú médiaállományokat. |
Bezárás
A világhírű bayeux-i kárpit, amelyet Vilmos testvére, Odo bayeux-i püspök készíttetett, a csata előtti eseményeket és a csatát ábrázolja a normannok szemszögéből.[1]