görög filozófusnő From Wikipedia, the free encyclopedia
Hipparkhia (ógörögül: Ἱππαρχία), (i. e. 346 körül – i. e. 280 körül) a cinikusok iskolájához tartozó görög filozófusnő volt az i. e. 3. században.
Hipparkhia | |
Hipparkhia ábrázolása egy római freskón | |
Született | i. e. 346 körül Maronia |
Elhunyt | i. e. 280 körül |
Házastársa | Kratész[1] |
Gyermekei | Pasicles |
Foglalkozása | filozófus |
Filozófusi pályafutása | |
Antik filozófia i. e. 4. század | |
Iskola/Irányzat | cinikus filozófia |
Fontosabb művei | nem maradtak fenn |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hipparkhia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hipparkhia a thrák Maróneia egyik előkelő és gazdag családjának tagja volt. Valószínűleg i.e. 340 és 330 között született. A filozófiával bátyja, Métroklész, a későbbi cinikus bölcselő ismertethette meg, aki először Arisztotelész, majd Kratész követője lett.[2]
Hipparkhia családja ellenkezésére feleségül ment a nála idősebb, mások által testi hibáiért gyakran gúnyolt Kratészhez. Diogenész Laertiosz feljegyzése szerint azzal fenyegetőzött, hogy öngyilkos lesz, ha nem élhet választottjával. Ekkor szülei megkérték Kratészt, beszélje le Hipparkhiát a frigyről. A filozófus beleegyezett, és meztelenül mutatkozott Hipparkhia előtt, hogy az láthassa testi fogyatékosságait. Ez nem rettentette el a fiatal lányt, aki az anekdota szerint maga kérte meg leendő ura kezét.[3]
Ezután együtt élt szegénységben a férjével az utcán. Egy másik anekdota szerint Kratésszel nyilvánosan szeretkezett, hogy így fejezze ki megvetését a fennálló rend és erkölcsiség ellen. Kratésznek és Hipparkhiának egy fia született, Pásziklész.[4]
Hipparkhia életéről és tevékenységéről elsősorban Diogenész Laertiosz és Lucius Apuleius feljegyzéseiből tudunk, írása nem maradt fenn. A róla szóló történetekből kiderül, hogy korántsem élt olyan életet, amely a kor nőideáljává tette volna.
Neki tulajdonítják a következő szofizmát: „Ha Theodorosz nem igazságtalan, mikor egy bizonyos tettet elkövet, akkor Hipparkhia sem igazságtalan, ha ugyanezt teszi; ha Theodorosz nem igazságtalan, mert megüti Theodoroszt, Hipparkhia sem igazságtalan, ha megüti Theodoroszt.”[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.