Hérodotosz
ókori görög történész / From Wikipedia, the free encyclopedia
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz (görögül: Ἡρόδοτος [Ἁλικαρνασσεύς]), (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.[1]
Hérodotosz | |
Hérodotosz portrészobra | |
Életrajzi adatok | |
Született | I. e. 484 körül Halikarnasszosz |
Elhunyt | I. e. 425 körül (kb. 60 évesen) Thurioi |
Ismeretes mint | „a történetírás atyja” |
Nemzetiség | görög |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Kutatási terület | világtörténelem, illetve az ókori görögök története a perzsa háborúk időszakában |
Jelentős munkái | Történelem (Hisztoriai) |
Hatással volt | szinte valamennyi későbbi európai történetíróra |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hérodotosz témájú médiaállományokat. |
Hérodotosz az első ismert történész, aki rendszerszerűen gyűjtötte az anyagait, lehetőség szerint ellenőrizte forrásait és jól felépített, élénk szövegben fogalmazta meg kutatásának eredményeit.[2] Cicero a „történelem atyjának” (pater historiae) nevezte el. Azt is feljegyezte róla, hogy számtalan történetet (innumerabiles fabulae) ismert és adott elő. Egyetlen fennmaradt, kilenc kötetes művének, amit magyarul Történelem címen ismerünk, eredeti címe Hisztoriai. Ez a korabeli ógörög nyelven „kutatások”-at jelentett, a görög-perzsa háborúk előzményeit és történetét tárta fel. E mű címéből keletkezett a historia latin szó, amit számtalan mai nyelv átvett.
Munkássága hatalmas forrásanyagot jelentett a korabeli történelmet, néprajzot és földrajzot kutatók sok generációja számára. Adatai természetesen mai szemmel nézve nem mindig állják meg a helyüket, de ő a maga részéről mindig hangsúlyozta, hogy csak azt jegyezte fel, amit számára forrásai elmondtak.
Életéről keveset tudunk, a rá vonatkozó forrás kevés, ellentmondásos és néha mesés jellegű.