I. János magyar király
(1487–1540) magyar főúr, erdélyi vajda, választott magyar király / From Wikipedia, the free encyclopedia
Szapolyai János (németül: Johann Zápolya; Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig. Szapolyai István nádor és Tescheni Hedvig elsőszülött fia, a kora újkori Magyarország leggazdagabb főura. Miután II. Lajos király a mohácsi csata során életét vesztette, az 1526. évi székesfehérvári országgyűlés megválasztotta és magyar királlyá koronázta a Habsburg-házi I. Ferdinánd királlyal szemben.
I. János | |
Erhard Schön korabeli fametszete | |
Magyarország királya | |
I. János | |
Uralkodási ideje | |
1526. november 10. – 1540. július 22. | |
Koronázása | Székesfehérvár 1526. november 11. |
Elődje | II. Lajos |
Utódja | I. Ferdinánd II. János |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Szapolyai |
Született | 1480 vagy 1487 Szepesváralja, Magyar Királyság |
Elhunyt | 1540. július 17. vagy 21. (53–60 évesen) Szászsebes, Keleti Magyar Királyság |
Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár 1540. szeptember 15. |
Édesapja | Szapolyai István |
Édesanyja | Tescheni Hedvig |
Házastársa | Jagelló Izabella |
Gyermekei | János Zsigmond erdélyi fejedelem |
Vallás | római katolikus |
I. János aláírása | |
I. János címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
János király I. Szulejmán oszmán szultán támogatásával haláláig megtartotta trónját, a kettős királyválasztás eredményét azonban minden próbálkozása ellenére sem tudta megváltoztatni. Halála után az ország százötven évre három részre szakadt, a Habsburg-család által kormányzott Magyar Királyságra, az Oszmán Birodalom részét képző török hódoltságra, és a Szapolyai által birtokolt keleti területekből a speyeri szerződéssel 1570-ben megalakuló Erdélyi Fejedelemségre.
A francia–magyar szövetség megkötését követően felmerült, hogy Szapolyai János király felesége I. Ferenc francia király rokona, Navarrai Izabella lesz. Ez a házasság azonban ismeretlen okok miatt nem köttetett meg, sokáig úgy tűnt, Szapolyai gyermektelenül fog elhunyni. Ezért a korábban dúló polgárháborús helyzetet lezáró 1538-as békeszerződés értelmében halála után I. Ferdinándra hagyta volna az általa birtokolt területeket. Végül 1539-ben feleségül vette I. Zsigmond lengyel király leányát, Jagelló Izabellát, akitől egyetlen fia és örököse, János Zsigmond származott. Végakarata szerint, semmibe véve a korábban megkötött váradi békét, fia követte a trónon.