Makedón Birodalom
- A harmadik diadokhosz háborúban Antigonosz a Peloponnészoszra küldi hadvezérét Teleszphoroszt az ottani városok felszabadítására.
- Az egyiptomi Ptolemaiosz teljesen visszafoglalja Ciprust, amelyen korábban Antigonosz hívei fellázadtak. Ezenkívül leveri a Kürénében fellángolt lázadást.
- A makedón uralmat megelégelő épeirosziak visszahívják korábbi királyukat, Aiakidészt. Kasszandrosz hadsereget küld ellenük, amelyet fivére, Philipposz vezet.
- Philipposz legyőzi Aiakidészt, aki maradék erőit egyesíti az aitóliabeliekkel. Philipposz másodszor is diadalmaskodik és a csatában Aiakidész is elesik.
- Aszandrosz, a kis-ázsiai Kária Kasszandrosszal és Ptolemaiosszal szövetséges helytartója megadja magát Antigonosznak. Néhány nappal később felrúgja a megállapodást és kiszabadítja túszul adott fivérét. Antigonosz hadserege megszállja Káriát, Aszandrosz további sorsa ismeretlen.
Róma
- Lucius Papirius Cursort és Caius Iunius Bubulcus Brutust választják consulnak. A szamnisz háború folytatására Caius Poetilius Vibo Visolust nevezik ki dictatorrá, aki harc nélkül visszafoglalja Fregellaet, majd a campaniai Nolát (más források szerint Nolát C. Iunius consul foglalta el). Suessában és Pontiában római coloniát alapítanak.[1]
- Aiakidész épeiroszi király
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 313 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.