II. Lipót belga király
Belgium második uralkodója / From Wikipedia, the free encyclopedia
II. Lipót (franciául: Léopold Louis Philippe Marie Victor, hollandul: Leopold Lodewijk Filips Maria Victor) 1835. április 9. – 1909. december 17.) a belgák királya volt. I. Lipót belga király második fia, de bátyja halála után 1865-ben örökölte a trónt és 1909-ben bekövetkezett halálig uralkodott. Testvére volt Sarolta mexikói császárné, illetve első unokatestvére volt Viktória brit királynő.
II. Lipót belga király | |
Léopold Louis Philippe Marie Victor | |
II. Lipót király a Térdszalagrend egyenruhájában | |
Belgium királya | |
Uralkodási ideje | |
1865. december 17. – 1909. december 17. | |
Elődje | I. Lipót |
Utódja | I. Albert belga király |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | House of Saxe-Coburg and Gotha |
Született | 1835. április 9.[1][2][3][4][5] Brüsszel |
Elhunyt | 1909. december 17. (74 évesen)[1][2][3][4][5] Laeken |
Nyughelye | Laeken, Brüsszel, Belgium |
Édesapja | I. Lipót belga király |
Édesanyja | Lujza Mária belga királyné |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei | Lujza-Mária, Lipót, Stefánia, Klementina |
II. Lipót belga király aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lipót belga király témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
„II. Lipót” lehetséges további jelentéseiről lásd: II. Lipót (egyértelműsítő lap). |
Belgiumon kívül II. Lipót elsősorban a Kongói Szabadállam néven ismertté vált afrikai gyarmat megszerzése és könyörtelen kizsákmányolása révén ismert. A gyarmat magában foglalta a modern Kongói Demokratikus Köztársaság teljes területét, több mint 2 millió km²-t. A gyarmat legfőbb termékeinek, a gumi és az elefántcsont kitermeléséhez kényszermunkát vettek igénybe, a helyiekre kényszerített kitermelési kvóták be nem tartása csonkításokhoz és gyilkosságokhoz vezetett. A Szabadállam 1908-ban megszűnt, amikor a belga állam annektálta a területet, de becslések szerint addigra a gyarmat korábbi lakosságának 50%-át elvesztette, mintegy 15 millió ember halt meg Lipót politikájának köszönhetően (a becslések alsó határa 3 millió, felső határa 30 millió áldozat).
A Kongói Szabadállam egy része szabadkereskedelmi terület volt, de mintegy ¾-e Lipót magántulajdona volt és saját üzleti vállalkozásaként üzemeltette. A híres felfedező, Henry Morton Stanley segített neki a terület felkutatásában és elfoglalásában, Lipót helyzetét az 1885-ös Berlini Konferencia erősítette meg. Lipót úgy tartotta, hogy jó üzleti érzékkel rendelkezik és egy alkalommal a spanyolországi Sevilla városában töltött egy hetet, ahol a Spanyol Királyság és a dél-amerikai gyarmatok közötti kereskedelmi kapcsolatok kutatásával foglalkozott.