Jakutszk
település Oroszország szibériai területén From Wikipedia, the free encyclopedia
Jakutszk város Oroszország szibériai területén, Jakutföld fővárosa. Távolsága Moszkvától 4900 km. Lakossága: 269 601 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3] Lakosainak száma 311 760 fő (2018. január 1.).[2]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Jakutszk (Якутск, Дьокуускай) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Jakutföld | ||
| Alapítás éve | 1632 | ||
| Polgármester | Jevgenyij Nyikolajevics Grigorjev[1] | ||
| Irányítószám | 677000–677999 | ||
| Körzethívószám | 4112 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 311 760 fő (2018. jan. 1.)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1600 km² | ||
| Időzóna | YAKT (UTC+9) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jakutszk
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 62° 01′ 38″, k. h. 129° 43′ 55″ | |||
Jakutszk
Pozíció Jakutföld térképén
| |||
| Jakutszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakutszk témájú médiaállományokat. | |||
Jakutszk Kelet-Szibériában, a Tujmaada völgyben, a Léna folyó bal partján fekszik. A Föld legnagyobb városa, amely az örök fagy körzetében található.
A város a Léna jobb partján a jelenlegi várostól mint egy 70 km-re északra, 1632 szeptemberében épített cölöpvárból és a cölöpvár körül fa palánkkal megerősített lakóházakból alakult ki. 1643-ban költöztették át a települést a Léna bal partjára és ekkor mint a Lénai körzet katonai és adminisztratív központja, azonnal városi jogokat is kapott. 1851-ben hozták létre a Jakutszki kormányzóságot ennek központja értelemszerűen Jakutszk lett.
A város kiinduló pontja a Távol-Kelet és Szibéria felfedezésére, feltárására induló utazóknak. Innen indultak felfedező útjukra az ismert orosz felfedezők: Szemjon Gyezsnyov (Alaszka), Vlagyimir Atlaszov (Kamcsatka), Ivan Moszkvityin (Ohotszki-tenger, Szahalin), Vaszilij Pojarkov (Amur).
Megfordultak Jakutszkban Vitus Bering, Szemjon Cseljuszkin, Ferdinand Vrangel és mások is.
Az alapítását követő első évszázadban a településen szinte kizárólag orosz telepesek éltek. A jakutok letelepedése a városban csak a 18. század végén indult meg. Napjainkban Jakutszkban hivatalos adatok szerint 70 nemzetiség képviselője él, a jakutok (25,1%) és oroszok (62,5%) mellett jelentős számban ukránok (4,4%), tatárok, burjátok, fehéroroszok.
Gazdaság
A város gazdaságában meghatározó a faipar. A Szovjetunió szétesését követően a piaci lehetőségek szűkülésének hatására az ipari termelés felére esett vissza. Ezt a visszaesést a mai napig sem sikerült megállítani.
Közlekedés
Áruszállítás szempontjából a legjelentősebb a Léna folyón a folyami hajózás.
Jakutszknak két repülőtere van. A központi a várostól 4 km-re található Jakutszki repülőtér (IATA: YKS , ICAO: UEEE ). Ez képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. A repülőtér két légiforgalmi társaságnak: a Jakutijának (АК "Якутия") és a Poljarnije Avialinyiinek (АК "Полярные Авиалинии") a bázis repülőtere. A várostól távolabb található a Magan repülőtere (ICAO: UEMM ), amely nagyobb gépek fogadására csak november 1. és március 31. között alkalmas.
Jakutszkot az Oroszországi Föderáció úthálózatával a „Léna” A360-as főút köti össze, mely a Léna túlsó, jobb partján haladva éri el Nyizsnyij Besztyah járási székhelyet. Nyári időszakban a Lénán kompátkelés biztosított, télen pedig a folyó jegén jelölnek ki átkelő utakat. Az őszi jégzajlás és a tavaszi olvadás idején a város gépjárművel nem elérhető.
A városnak közvetlen vasúti összeköttetése nincs. A Bajkál–Amur-vasútvonalat Jakutszkkal összekötő Amur–Jakutszk-vasútvonal teljes hosszában elkészült, a jobb parti Nyizsnyij Besztyahig tartó utolsó szakaszát 2019. július 27-én adták át. A vasútállomás a Lénán át kompon, télen a befagyott folyó jegén gépkocsival érhető el.
Épülő híd a Lénán
2019 végére eldőlt, hogy vasúti híd egyelőre nem készül, a közúti hidat pedig a várostól délre: a bal parti Sztaraja Tabaga és a jobb parti Haptagaj falu között építik meg, ahol a folyó medre csak 2,5 km széles (Jakutszknál legalább 5 km). Sztaraja Tabaga Jakutszktól kb. 30 km-re délre fekszik, önkormányzati szempontból Jakutszk városi körzethez tartozik. Haptagaj a jobb parton elterülő Megin-Kangalasz járás egyik falva, kb. 25 km-re délre Nyizsnyij Besztyah járási székhelytől. Maga a híd 3120 m hosszú, a két parton a felvezető utak együttes hossza 10 900 m lesz. A terveket 2021 közepéig kívánják elvégezni és elfogadtatni, ebben az esetben az építkezés 2021 negyedik negyedévében (télen) kezdődne és 2025-ben fejeződne be.[4]
A földön itt a legszélsőségesebbek az éghajlati viszonyok. Míg a februári átlaghőmérséklet –43,2 °C, addig a júliusi középhőmérséklet 18,8 °C, csak 2 °C-kal marad el Budapest júliusi átlaghőmérsékletétől (20,8 °C).
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | −5,8 | −2,2 | 8,3 | 21,1 | 31,1 | 35,1 | 38,3 | 35,4 | 27,0 | 20,5 | 3,1 | −3,9 | 38,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −39,5 | −31,4 | −14,1 | 0,0 | 12,1 | 21,7 | 25,1 | 21,5 | 11,9 | −3,5 | −24,4 | −36,8 | −4,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −45,9 | −41,2 | −29,8 | −14,3 | −0,3 | 8,3 | 11,7 | 8,5 | 0,7 | −12,3 | −32,8 | −43,2 | −15,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −63,0 | −64,4 | −54,9 | −41,0 | −18,1 | −7,2 | −1,5 | −7,8 | −14,2 | −40,9 | −54,5 | −59,8 | −64,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 9 | 7 | 6 | 10 | 18 | 37 | 39 | 37 | 29 | 20 | 16 | 12 | 240 |
| Forrás: http://pogoda.ru/Yakutsk/ | |||||||||||||
Jakutszk az örökfagy körzetében található legnagyobb település. Az épületek alapjait, hogy a közel 100 méter vastagon állandóan fagyott talaj olvadásával járó stabilitási problémákat elkerüljék, speciális szigeteléssel kell ellátni.
Tudomány
A tudományos életet az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének Jakutszki Tudományos Központja fogja össze. A legérdekesebb intézetek: A P. I. Melnyikovról elnevezett Örökfagy Kutató Intézet vagy a Kislétszám északi népek problémáinak Intézete.
Oktatás
Jakutszkban több felsőoktatási intézmény működik:
- M.K.Ammoszov Jakut Állami Egyetem
- Jakut Állami Mezőgazdasági Akadémia
- Jakut Állami Pedagógiai Akadémia
- Jakut Műszaki Főiskola
- Arktikus Állami Művészeti és Kulturális Főiskola
- Jakutszki Közgazdasági és Jogi Főiskola
Polgármester:
- Ajszen Szergejevics Nyikolajev – 2012-től. Másodjára 2017 őszén választották meg, szeptember 17-én iktatták be hivatalába. Megbízatása négy évre szólt,[5] de 2018. május 28-án Jakutföld vezetői feladatait ideiglenesen ellátó megbízottnak nevezték ki.
- Szardana Vlagyimirovna Avkszentyjeva – 2018. szeptember 9-én választották meg polgármesternek.[6]
- Itt született Georgij Balaksin (1980–) orosz ökölvívó
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
