Komitasz
(1869–1935) örmény pap, zenetudós, zeneszerző / From Wikipedia, the free encyclopedia
Komitasz, születési nevén Soghomon Soghomonian, örmény nyelven: Կոմիտաս; (Törökország, Kütahya, 1869. október 8. – Párizs, 1935. október 22.) örmény pap, zenész, zeneszerző, hangszerelő, énekes és kórusmester, aki az örmény nemzeti zeneiskola alapítójának tekinthető és elismerten az etnomuzikológia egyik úttörője.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Komitasz | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Soghomon Soghomonian |
Született | 1869. október 8. Kütahya |
Származás | örmény |
Állampolgársága | |
Elhunyt | 1935. október 22. (66 évesen) Párizs |
Sírhely | Komitas Pantheon |
Pályafutás | |
Műfajok | zenész, zeneszerző, kórusmester |
Hangszer | énekhang |
A Wikimédia Commons tartalmaz Komitasz témájú médiaállományokat. |
Fiatal korában Komitaszt árvaként Ecsmiadzinbe, az örmény vallás központjába vitték, ahol a gevorgusi szemináriumban kapott oktatást. 1895-ben vardapetként (cölibátust vállaló papként) történő ordinációját követően a berlini Frederick William Egyetemen tanult zenét. Ezt követően "nyugati képzését egy nemzeti hagyomány kiépítésére használta fel." Összegyűjtött és átírt több mint 3000 örmény népzene darabot, amelyeknek azonban több mint a fele később elveszett, így mára csak mintegy 1200 marad fenn. Az örmény népdalok mellett érdeklődést mutatott más kultúrák iránt is. 1904-ben kiadta első kurd népdal gyűjteményét. Kórusa számos európai városban mutatta be az örmény zenét, többek között Claude Debussy dicséretével. Komitasz 1910-ben Konstantinápolyban telepedett le az Ecsmiadzin ultrakonzervatív papjai általi rossz bánásmód elkerülése végett, és hogy az örmény népzenét bemutassa a szélesebb közönség számára is. Az örmény közösségek széles körben elfogadták őt,'Arshag Chobanian pedig az "örmény zene megmentőjének" nevezte őt.
Komitaszt az örmény népirtás idején az oszmán kormány - több száz örmény értelmiségivel együtt - 1915 áprilisában letartóztatta és lágerbe szállította. Hamarosan szabadon engedték, mivel a nehéz körülmények miatt súlyosan megbetegedett. A Konstantinápolyban levő ellenséges környezet és a hozzá eljutó tömeges örmény mészárlásokról szóló hírek tovább rontották törékeny mentális állapotát. Először 1919-ig egy török katonai működtetésű kórházba helyezték, majd egy párizsi pszichiátriai kórházba került, ahol élete utolsó évei során sokat szenvedett. Komitaszt széles körben a népirtás mártírjának tekintik, és a művészetben az örmény népirtás egyik legfontosabb szimbólumaként ábrázolták.