Ausztria hercegnéje From Wikipedia, the free encyclopedia
Komnénosz Teodóra osztrák hercegné (görögül: Θεοδώρα Κομνηνή, németül: Theodora Komnena, Herzogin von Österreich; ? – 1184. január 2.) bizánci hercegnő, II. Henrik osztrák herceggel kötött házasságra révén 1148–1156 között Bajorország hercegnéje és Ausztria őrgrófnéja, majd 1156–1177 között Ausztria hercegnéje.
Teodóra | |
Supplinburgi Gertrúd és Komnénosz Teodóra | |
Ausztria őrgrófnéja és hercegnéje | |
Uralkodási ideje | |
1148 – 1177. január 13. | |
Elődje | Supplinburgi Gertrúd szász hercegnő |
Utódja | Ilona magyar királyi hercegnő |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Komnénosz-ház, Babenberg-ház |
Született | ? Konstantinápoly |
Elhunyt | 1184. január 2. Bécs |
Nyughelye | bécsi Schottenkloster |
Édesapja | Andronikosz Komnénosz bizánci herceg |
Édesanyja | Eiréné Aineiadissza |
Testvére(i) |
|
Házastársa | II. Henrik osztrák herceg |
Gyermekei | Ágnes, Lipót, Henrik |
A Wikimédia Commons tartalmaz Teodóra témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Teodóra bizánci hercegnő születési dátuma nem ismert. Édesapja Andronikosz Komnénosz bizánci császári herceg (1108k.–1142), II. Ióannész bizánci császár és Piroska magyar királykisasszony második fia; édesanyja Eiréné Aineiadissza († 1150/51), akinek családja ismeretlen, bár egy dicsőítő költemény utalása szerint az Aineidáktól származott.[1] A házaspárnak három leánya és két fiúgyermeke született; Teodóra a harmadik gyermek volt a sorban.[2]
A hercegnő ifjúkori éveiről keveset tudni. Édesapja 1142-ben meghalt; 1147 második felében a hercegnő apai nagybátyja, I. Manuél császár odaígérte a hercegnő kezét a második keresztes hadjáratban részvevő III. Konrád német király féltestvérének, II. Henrik osztrák őrgrófnak és bajor hercegnek (1112–1177).[3] Az osztrák őrgróf özvegyember volt, első felesége, Supplinburgi Gertrúd szász hercegnő 1143-ban hunyt el; házasságukból nem származott utód. A bizánci hercegnő és az osztrák őrgróf menyegzőjére1148 második felében került sor Konstantinápolyban: „a bizánciakat megbotránkoztatta a nász, zokogtak a szeretetre méltó ifjú hercegnő láttán, akit szörnyű sorsra kárhoztattak, »feláldozták a nyugat szörnyetegének«, miként egy udvari költő mély részvéttel írta Theodóra édesanyjának; az esküvő azonban a német és a bizánci udvar teljes megbékélését tükrözte.”[4] Az esküvő után a pár hazatért a Nyugatra.[5]
Teodóra őrgrófné házasságkötése után is ápolta a kapcsolatot bizánci rokonságával: levelezett velük,[6] valamint legalább kétszer elutazott Konstantinápolyba.[7]
II. Henrik 1156-ban a német-római császár közbenjárására lemondott bajor hercegi címéről, de kárpótlásként osztrák őrgrófi titulusát hercegire emelték. A hercegi pár bécsi udvarában keveredtek a nyugati és a Teodóra hercegné hatására átvett görög-bizánci kulturális elemek. Az oklevelek jó és nemes hercegnéként magasztalják Komnénosz Teodórát,[8] aki bizonyos szempontból kiváltságos pozíciót élvezett: Nyugaton merőben szokatlan módon férjével együtt hódolt a német-római császárnak, fiai és leányai egyaránt örökölhették a hercegséget, és amolyan hozományként megkapta az osztrák tartományt.[9] A német-római törvényeknek megfelelően a külföldi származású Komnénosz Teodóra esetében a görög jogrendnek megfelelően kellett eljárni.[9] A hercegné jogait a regensburgi Privilegium minus, a német-római császár által kiállított adománylevél rögzítette.[10]
II. Henrik hercegnek és Komnénosz Teodóra hercegnének három gyermeke született:
Teodóra bizánci hercegnő és osztrák hercegné 1184. január 2-án hunyt el. A bécsi Schottenklosterben temették el.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.