Konstanzi zsinat
a nyugati keresztény egyház vezetőinek gyűlése (1414–18) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A konstanzi zsinat 1414-től 1418-ig ülésezett. Összehívásának és a 38 évig tartó nagy nyugati egyházszakadásnak legfőbb oka az volt, hogy az Avignonban maradt bíborosok nem fogadták el a megválasztott római pápát. A katolikus egyháznak egyszerre két, sőt később három pápája is volt, és senki nem volt biztos abban, melyikük a törvényes. Az egyházszakadást felszámoló 16. egyetemes zsinatot 1414. november 5-én nyitotta meg Konstanzban XXIII. János ellenpápa. Egészen az 1814-ben tartott bécsi kongresszusig a konstanzi zsinat maradt Európa legnagyobb diplomáciai eseménye. A zsinat a konstanzi Miasszonyunk székesegyházban (Münster Unserer Lieben Frau) ülésezett.[1]
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Konstanzi zsinat | |
illusztráció Ulrich Richental krónikájából | |
Dátum | 1414. november 5. – 1418. április 22. |
Elismerte | katolicizmus |
Előző zsinat | Vienne-i zsinat |
Következő zsinat | Bázel–ferrara–firenzei zsinat |
Összehívó | Luxemburgi Zsigmond és XXIII. János (ellenpápa) |
Elnöklő | Luxemburgi Zsigmond |
Résztvevők | 600 fő |
Viták témája | Nyugati egyházszakadás |
Dokumentumok és nyilatkozatok | XII. Gergely és XIII. Benedek lemondó levele |
Időrendi lista |
A zsinatra az „öt nemzetet”, az itáliaiakat, az angliaiakat, a németeket, a franciákat, a spanyolokat és a bíborosok kollégiumát Zsigmond magyar király kezdeményezésére azért hívták össze,[2] hogy megszüntesse az 1378 óta fennálló nyugati nagy egyházszakadást (skizma), megjavítsa a meglazult egyházi fegyelmet és helyreállítsa a keresztény hit egységét. A zsinatot kölcsönös megegyezéssel a legtekintélyesebb párttal rendelkező XXIII. János ellenpápa és Zsigmond magyar király hívta össze 1414. november elejére Konstanzba. A megnyitás november 5-én, az első nyilvános ülés november 16-án zajlott. A zsinaton végül 1417. november 11-én egyhangúlag Colonna Ottót választották pápává, aki november 21-én V. Márton néven kezdte meg pontifikációját. Ezt követően az új pápa Zsigmond királlyal 1418. április 22-én a zsinatot berekesztette.[3][4]