Kállay-kormány
Kállay Miklós kormánya Magyarországon (1942–1944) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kállay-kormány a Bárdossy-kormány által követett német irányvonal ellensúlyozását célozta meg. Fennállásának teljes időtartama alatt a Magyar Királyság már a Nagynémet Birodalom szövetségeseként a második világháború hadviselő állama volt. Horthy Miklós Kállay kinevezésével elsősorban hozzá lojális kormányt akart létrehozni. Az új miniszterelnök végig a hűséges német szövetséges szerepét játszotta, ugyanakkor változtatni próbált az egyértelmű német orientáción, hogy lehetőség esetén sor kerülhessen a háborúból való kiugrásra.
Kállay-kormány (1942. március 9. – 1944. március 22.) | |||||
Időhossz | 2 év, 13 nap | ||||
Kormányfő | Kállay Miklós (miniszterelnökként, ténylegesen 1944. március 19-ig) | ||||
Államfő | Horthy Miklós (kormányzóként) | ||||
Államforma | királyság | ||||
Ennek eredményeként 1943 őszén már titkos fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek az angolszász államokkal. Ugyanakkor a németeket kielégítendő a Kállay-kormány fegyverezte fel és küldte a Szovjetunióba a második magyar hadsereget, valamint meghozta a negyedik zsidótörvényt, mely sok más intézkedés mellett kötelező munkaszolgálatot írt elő a törvény szerint zsidónak minősülő magyar állampolgároknak.
A német kormány az egyre nyugatabbra szoruló keleti front biztosítása miatt hozzájuk hű kormányt akartak Magyarország élére, ezért megszállta Magyarországot. Horthy ezek után a volt berlini nagykövetet, Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.[1]