Kós Károly (építész)
(1883–1977) magyar építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Kós Károly, eredeti nevén Kósch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár,1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. Tiszteletére „a magyar építészet napja” december 16-a.[6]
Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kós Károly (néprajzkutató). |
Kós Károly | |
Móser Zoltán felvétele | |
Született | Kósch Károly 1883. december 16.[1][2][3][4] Temesvár |
Elhunyt | 1977. augusztus 24. (93 évesen)[1][2][3][4] Kolozsvár |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Balázs Ida |
Gyermekei | |
Foglalkozása | |
Tisztsége | romániai országgyűlési képviselő |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Kitüntetései | Ybl Miklós-díj (2010) |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
Építészi pályafutása | |
Jelentős épületei | több állatkerti épület, Székely Nemzeti Múzeum |
Díjai | Ybl Miklós-díj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kós Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Édesapám – az anyakönyvek tanúsága szerint – Szászrégenben született 1845-ben. Apja – nagyapám – Kósch (így) János, régeni születésű (1805) régeni lakos, szíjgyártómester. Anyja – nagyanyám, nagyapám második felesége – ugyancsak szászrégeni születésű (1801) Miller Zsófia. Nagyapám apjáról – dédapámról – csak annyit tud az anyakönyv, hogy neve János és régeni lakos. De születési helyéről nem beszél. A hagyomány szerint ez a dédapám a szomszédos Unoka községben gyökeres földmíves Koósok (így) közül vándorolt ki és telepedett Régenbe, Mária Terézia vagy József császár idejében és szász famíliába házasodva utódai elszászosodtak. Ez a hagyomány annál inkább valószínű, mert a régeni anyakönyv csupán erről az egyetlen Kósch famíliáról tud és az erdélyi szász nemzetterületen ezen kívül nem volt és nincsen más ilyen nevű szász család (mely ma már Régenből is kipusztult). Igaz, hogy magyar Kósok (vagy Koósok) is Unokán kívül tudtommal csak még a háromszéki Márkosfalván voltak és vannak.
Kós Károlyː Életrajz[5]