Leontinoi Gorgiasz
ókori görög filozófus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Gorgiasz (ógörögül: Γοργίας, latinul: Gorgias), (Kr. e. 485 – Kr. e. 380) görög szónok, szofista filozófus. Sokat utazott Hellászban, és fizetségért beszédírásra, szónoklattanra oktatta hallgatóit.[1]Korabeli feljegyzések szerint tanítványai között volt Iszokratész, Menón, Kalliasz, illetve Periklész szerelme, Aszpászia.[2] Gorgiasz az ékesszólás tanításával komoly vagyont gyűjtött.[3]
Leontinoi Gorgiasz | |
Született | Kr. e. 485 Lentini |
Elhunyt | Kr. e. 380 (105 évesen) Lárisza |
Foglalkozása | szofista |
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Preszókratikus filozófia Ókor | |
Iskola/Irányzat | szofizmus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Leontinoi Gorgiasz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gorgiasz, hasonlóan sok szofistához, valószínűleg relatív fogalomnak tekintette az igazságot, elutasítva a Platón és Arisztotelész filozófiájában egyetemes alapként megjelenő igazságfogalmat. Állítólag tanítása része volt, hogy a valószínűséget többre kell tartani az igaznál, és a szó segít a kicsit nagynak, a nagyot kicsinek feltüntetni.[4]
Gorgiaszt élesen támadta Platón és Arisztotelész. Úgy vélték, hogy visszaél a beszéd által kínált lehetőségekkel, megtéveszti, becsapja hallgatóit, relativizálja a megismerést, az erkölcsöket, és egyfajta morális és ismeretelméleti nihilizmust hirdet. Sok évszázaddal később Hegel arra hívta fel a figyelmet, hogy a szofisták az ókor felvilágosítói voltak, mert gondolkodásuk középpontjába a társadalmat helyezték a természet helyett.[3]