A Libau elleni rajtaütésre az első világháború kezdetén, 1914. augusztus 2-án került sor a Német Császári Haditengerészet két könnyűcirkálójának részvételével az ekkor az Orosz Birodalomhoz tartozó balti kikötőváros ellen, melynek során aknazárt létesítettek a kikötő előtt, majd lövették a katonai jelentőségű célpontokat. Ez volt az első harci cselekmény a Balti-tengeri hadszíntéren a háborúban. A rajtaütésszerűen kivitelezett akció legfőbb eredménye a városban tárolt jelentős szén- és lőszerkészlet megsemmisülése volt, amit a támadás kezdetén maguk az oroszok pusztítottak el attól tartva, hogy egy német partraszálló hadművelet áll küszöbön és a készletek ne kerülhessenek ellenséges kézre.
Gyors adatok
Libau elleni rajtaütés |
|
Az Augsburg Libau lövetésekor (G. Martin alkotásán) |
|
Konfliktus | Első világháború |
Időpont | 1914. augusztus 2. |
Helyszín | Libava, Orosz Birodalom (ma: Liepāja, Litvánia) |
Eredmény | német félsiker |
Szemben álló felek |
|
Parancsnokok |
Andreas Fischer
| ?
|
|
Szemben álló erők |
|
Veszteségek |
- | orosz szén- és lőszerraktárak megsemmisülése |
|
Bezárás
Az utasításaik szerint a német cirkálóknak további célpontokat kellett volna támadniuk északnak haladva és a Rigai-öböl előtt is aknazárt kellett volna létesíteniük, azonban Libau előtt a ködös időben tévesen ellenséges hadihajókat véltek észlelni, ami miatt gyorsan végezni akartak az akcióval és az aknákat elsietve, pontos helyzetmegjelölés nélkül szórták a vízbe. Ezért újabb aknazárt már nem tudtak létesíteni, a hadművelet pedig további célpontok támadása és az orosz erők felderítése nélkül ért véget. Bár a támadás jelentős morális hatással bírt, mint a flotta első támadó akciója a háborúban, a német hadvezetés értékelése szerint összességében nem volt sikeresnek tekinthető.[m 1]