Liège-i Püspökség
egyházfejedelemség a Német-római Birodalomban / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Liège-i Püspökség (franciául: Principauté de Liège, hollandul: Prinsbisdom Luik, németül: Fürstbistum Lüttich, vallón nyelven Principåté d’Lidje) történelmi állam, amely a Német-római Birodalom hűbéres állama volt 980-tól 1795-ig. Az 1500-as évektől kezdve a birodalom Alsó-rajna–vesztfáliai körzetéhez tartozott.
Liège-i Püspökség | |||||||
A Német-Római Császárság hűbéres állama | |||||||
Principauté de Liège 980 – 1795Prinsbisdom Luik | |||||||
| |||||||
A püspökség térképe 1477-ből | |||||||
Általános adatok | |||||||
Fővárosa | Liège | ||||||
Hivatalos nyelvek | holland, francia | ||||||
Vallás | katolikus | ||||||
Kormányzat | |||||||
Államforma | Örökletes hercegség | ||||||
Dinasztia | Liège püspökei | ||||||
Államfő | Herceg-püspök | ||||||
Kormányfő | François-Antoine-Marie de Méan (utolsó) 1792–94 | ||||||
| |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Liège-i Püspökség témájú médiaállományokat. |
A püspökséghez tartozott a mai Liège és Limburg tartományok nagy része, valamint a mai Belgium és Hollandia területén található kisebb-nagyobb elszigetelt birtokok. A püspökök székhelye Liège városa volt (francia, Lüttich németül és Luik hollandul).
A püspökség legkorábbi elődje a Tongeren központtal a római uralom idején, a Kr. u. 4. században megalakult püspökség volt. Az első tongereni püspök Szent Szerváciusz volt, aki 344 vagy 345-ben foglalta el hivatalát. Az 5. században a római birodalom szétesését megelőző germán támadások miatt az első püspökség megszűnt és csak a 6-7. században sikerült újjászervezni. A püspökök sokat harcoltak a helyi pogányság ellen, de a lakosság keresztény hitre térítését csak Szent Lambert püspök (669-705?) tudta befejezni. Lambert uralkodása idején a püspöksége székhelye már Maastricht városa volt, utóda Szent Hubertus Liège városába költöztette a székhelyet és ott építtette a Szent Lambert-katedrálist is.
A püspökök a 10. században kaptak világi hatalmat az egyházmegye területe felett, amikor megszerezték Huy grófságát. A püspökség területét tovább növelte Bouillon és környékével, 1096-tól (amelyről 1678-ban kénytelenek voltak lemondani a francia korona javára), Loon grófságával, 1366-tól és Horne grófságával, 1568-tól. A püspökség sosem volt hivatalosan a németalföldi tartományok része; sem a spanyol, sem az osztrák Habsburgok uralma alatt, bár világi irányítására, politikájára egy időben nagy hatást gyakoroltak a szomszédos Burgundia hercegei.
1795-ben szűnt meg, amikor az első francia köztársaság seregei megszállták a németalföldi tartományokat és területét felosztották az újonnan kialakított Meuse-Inférieure, Ourthe, és Sambre-et-Meuse tartományok között.
Legfontosabb városai bonnes villes) voltak Liège, Beringen, Bilzen, Borgloon, Bree, Châtelet, Ciney, Couvin, Dinant, Fosses-la-Ville, Hamont, Hasselt, Herk-de-Stad, Huy, Maaseik, Peer, Sint-Truiden, Stokkem, Thuin, Tongeren, Verviers, Visé és Waremme. Maastricht városa a püspök és a brabanti herceg közös igazgatása alatt volt.