tartomány Belgiumban From Wikipedia, the free encyclopedia
Limburg tartomány a Belgiumban fekvő városról, Limbourgról (Limburgról) kapta a nevét. A tartomány Belgium három régiója közül Flandriában fekszik, annak legkeletibb részén. A tartományt nyugatról a Maas folyó határolja, északon Hollandia, délen a vallón régióhoz tartozó Liège tartomány, nyugatról Flamand-Brabant és Antwerpen tartományok határolják. A tartomány székhelye Hasselt városa.
Limburg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Belgium | ||
Tartomány | Flemish Region | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 870 880 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Gazdaság | |||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 59′, k. h. 5° 23′ | |||
Limburg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Limburg témájú médiaállományokat. |
A tartomány területe 2422 km², amit három járásra (hollandul arrondissementen) osztottak fel. Hasonlóan Flandria más tartományaihoz a hivatalos nyelv a holland, illetve helyi változata, a flamand. A tartományon belül elterjedt a flamand helyi nyelvjárása, melyre a limburgi nyelv hatott (hollandul: Limburgs, németül: Limburgisch, franciául: Limbourgeois).
Limburg tartományt keresztülszeli az Albert csatorna, amely Antwerpen városát köti össze Liège városával, illetve a Maas és a Schelde folyókkal. A régió korábban bányáiról, elsősorban szénbányáiról volt ismert.
A tartomány legmagasabb pontja a Remersdaal, 287,5 méterrel a tengerszint felett (ez egyben Flandria legmagasabb pontja is). Legalacsonyabb pontja a "Galgenboom", Millen (Riemst) faluban, 151 méterrel a tengerszint felett.
A tartomány legnagyobb folyói, az Albert csatorna mellett a Maas, Demer, Jeker és Dommel folyók.
A tartomány fekvése és éghajlata kedvez mind a mezőgazdasági tevékenységeknek, mind a turizmusnak is, négy nagyobb régiója meglehetősen változatot képet nyújt:
A tartomány neve a napjainkban a Vallónia régióban, a Weser (Vesdre) folyó partján található Limbourg város nevéből származik. A város a középkori Limburgi Hercegség székhelye volt, amely a Liège-től északra található Meuse régióban helyezkedett el. A Hollandiai Limburg tartományt alkotó területek nem tartoztak azonban ehhez a hercegséghez, hanem több kisebb, önálló államalakulat között oszlottak meg, mint például a Brabanti Hercegség, a Jülich-i hercegség és a Liège-i Püspökség. A politikai megosztottság egyik öröksége a limburgi nyelvjárás számtalan, máig fennmaradt helyi változata.
A Limburgi Hercegség 1648-ig állt fenn a Maastrich, Liège és Aachen városai által határolt háromszögben.[2]
A napóleoni háborúk után a nagyhatalmak, Nagy-Britannia, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Franciaország képviselői 1815-ben Limburg területét az Egyesült Holland Királysághoz csatolták. A belga és a holland tartományok összevonásával kialakított új provincia neve, a székhelye után, Maastricht lett, de a tartomány első uralkodója, I. Vilmos holland király azonban nem akarta a történelmi Limburgi Hercegség nevét veszni hagyni és a tartomány nevét Limburgra változtatta.
1830-ban, Belgium függetlenségének kikiáltásával egyidőben a limburgi tartomány déli, túlnyomó részt katolikus területei is elszakadtak az északi, kálvinista református Hollandiától. Belgium függetlenségét követően szinte az egész egyesült Limburg tartomány a belga korona fennhatósága alá került. Csak 1839-ben osztották fel "belga" és "holland" részekre a helyi lakosság élénk tiltakozása ellenére, ezzel kialakítva a tartományok máig fennálló határait. A belga alkotmányreformot követően Limburg a flamand régióhoz került, bár a tartományon belül jelentős számban élnek francia anyanyelvű vallonok is.
A belga és a hollandiai Limburg tartomány himnusza egyaránt a In 't Bronsgroen Eikenhout.
Limburg tartománya a belga gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője volt a 19-20. században szénbányái és acélipara révén. Bár a bányaművelés időközben gazdaságtalanná vált, mégis sok helyen fennmaradtak a korábbi bányaépületek, tárnák, amelyek közül sok ma már műemléki védettséget élvez.
A tartományban először 1901-ben talált szenet André Dumont geológus, a leuven-i egyetem munkatársa. Rövid időn belül 7 bánya indult be, amelyek a helyi lakosok mellett nagy számban alkalmaztak dél- és kelet-európai munkásokat is.[3]
Az 1970-es években a bányák nagy része bezárt és a tartomány Belgiumon belül a legmagasabb munkanélküliségi rátával küzdött. Az 1990-es évekre a tartomány gazdasága ismét fellendült, részben az ide telepedő vegyipari, illetve autóösszeszerelő üzemeknek köszönhetően, részben a körülöttük kialakuló kis- és középvállalatok tevékenységének köszönhetően.
A tartomány egyik vonzereje az idetelepülő vállalkozások számára kitűnő fekvése: Limburgtól 500 km-es sugarú körön belül található az EU lakosságának és vásárlóerejének kb. 50%-a. Emellett a tartomány meglehetősen fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, hiszen területén haladnak át az E313 (Antwerp-Liege) és az E314 (Brussels-Louvain-Aachen) autópályák, illetve az Albert-csatorna. Ennek eredményeként a belga tartományok közül Limburgban messze a legmagasabb az export-import aránya.
A limburgi kultúra alapvető elemei:
-tól | -ig | Kormányzó neve |
---|---|---|
1830 | 1831 | Frans de Loë Imstenraedt de Mheer |
1831 | 1834 | Jean-François Hennequin |
1834 | 1843 | Werner de Lamberts |
1843 | 1857 | Pierre de Schiervel |
1857 | 1871 | Theodoor de T'Serclaes de Wommersom |
1871 | 1871 | Pierre de Decker |
1872 | 1879 | Joseph Bovy |
1879 | 1894 | Adolphe Goupy de Beauvolers |
1894 | 1914 | Henri de Pitteurs-Hiégaerts |
1914 | 1919 | üres (Első világháború) |
1919 | 1927 | Theodore de Renesse |
1928 | 1940 | Hubert Verwilghen |
1940 | 1941 | Gérard Romsée |
1941 | 1944 | Jef Lysens |
1944 | 1950 | Hubert Verwilghen |
1950 | 1978 | Louis Roppe |
1978 | 1995 | Harry Vandermeulen |
1995 | 2005 | Hilde Houben-Bertrand |
2005 | napjainkig | Steve Stevaert |
Hasselt járás: |
Maaseik járás: |
Tongeren járás: |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.