Loyolai Szent Ignác
a Jézus Társasága (jezsuita rend) alapítója / From Wikipedia, the free encyclopedia
Loyolai Ignác (szül. név.: Íñigo López de Oñaz y Loyola; baszk: Ignazio Loiolakoa; spanyol: Ignacio de Loyola) vagy katolikus nevén Loyolai Szent Ignác (Loyola, 1491., vsz. május 31. – Róma, 1556. július 31.), baszk származású spanyol katona, majd katolikus pap és teológus, a Jézus Társasága (jezsuita rend) alapítója. A lelki élettel kapcsolatos tapasztalatait a Lelkigyakorlatok című könyvében foglalta össze, amely a jezsuita, illetve a szentignáci lelkiség alapja lett.
Ez a szócikk a jezsuita rend alapítójáról szól. Hasonló címmel lásd még: Szent Ignác (egyértelműsítő lap). |
Loyolai Ignác Loyolai Szent Ignác | |
A jezsuita rend alapítója | |
Születése | |
1491. vsz. május 31. Loyola | |
Halála | |
1556. július 31. (65 évesen) Róma | |
Tisztelete | |
Egyháza | Római katolikus egyház |
Tisztelik | Római katolikus egyház |
Boldoggá avatása | 1609. július 27., V. Pál pápa |
Szentté avatása | 1622. március 12. Szentté avatta: XV. Gergely pápa |
Sírhely |
|
Ünnepnapja | július 31. Római katolikus egyház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Loyolai Ignác Loyolai Szent Ignác témájú médiaállományokat. |
Loyolai Ignácnak döntő szerepe volt a reformációt követő katolikus megújulás kibontakozásában. A jezsuiták nagy szerepet játszottak az ellenreformáció vezetésében.[1]
1609-ben az egyháza boldoggá avatta, majd 1622-ban szentté. XI. Piusz pápa 1922-ben minden lelkigyakorlat védőszentjének nyilvánította.