Magyar Honvédség
Magyarország katonai testülete / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei jogszabályokban meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Magyar Honvédség | |
A Magyar Honvédség zászlaján található embléma | |
Dátum | 1848. július 11. (az első magyar honvédsereg megalapítása) 1990. március 15. – (jelenlegi formájában) |
Ország | Magyarország |
Személyzet | hivatásos és szerződéses katonák, önkéntes műveleti, területvédelmi és védelmi tartalékos katonák, köztisztviselők, honvédelmi alkalmazottak |
Típus | fegyveres erők |
Feladat | Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez. |
Méret | 37 650 aktív[1]
20 000 önkéntes tartalékos 11 500 tartalékos[2] |
Parancsnoki struktúra | hadsereg (alá-fölé rendeltségi viszonyon alapuló egyszemélyi vezetés) polgári irányítás alatt |
Diszlokáció | Budapest (HM , valamint az MHP részei) Székesfehérvár (Magyar Honvédség Parancsnokság (MHP) részei) |
Parancsnokok | |
Jelenlegi parancsnok | Sulyok Tamás köztársasági elnök (főparancsnok) Böröndi Gábor vezérezredes (a Honvéd Vezérkar főnöke) Szalay-Bobrovniczky Kristóf (honvédelmi miniszter) |
Jelenlegi parancsnokhelyettes | Kajári Ferenc vezérőrnagy (a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese) |
Jelvények | |
| |
Kultúra és történelem | |
Mottó | „A Hazáért mindhalálig!” / "Pro Patria ad mortem!" |
Színek | Acélzöld: műszaki; vegyvédelmi, pénzügyi
Búzavirágkék: Híradó, informatika, információvédelem, elektronikai harc, elektronikai felderítés Fehér: felderítő Fekete: harckocsizó; tábori lelkész Kármin: hadtáp; térképész; mérnök, technikus; jogi és igazgatási; egészségügyi, gépkocsiszállító; közlekedési; KBH "Lövész" zöld: gépesített lövész Skarlátvörös: tábori; tüzér; légvédelmi tüzér; légvédelmi lokátoros, zenész, díszelgő (díszzászlóalj); katonai rendész Sötétkék: hadihajós Világoskék: repülőtábornok; repülő; légierő |
Háborús részvétel | 1848–49-es forradalom és szabadságharc Első világháború Magyar–szlovák kis háború Második világháború Afganisztáni háború |
Évfordulók | május 21. – a Magyar Honvédelem Napja |
Magyar Honvédség weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Honvédség témájú médiaállományokat. |
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Magyar Királyi Honvédség (egyértelműsítő lap) |
A Magyar Honvédség fő feladata az ország szuverenitásának és területi épségének védelme, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete[3] (NATO) értelmében a Szervezet kollektív védelmének erősítése. További feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon az egyéb – a partnerségi, szerződéses viszonyok között – közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, béketámogató és humanitárius akciókhoz, súlyos ipari és természeti katasztrófák következményeinek elhárításához, a szövetséges katonai és polgári rendvédelmi erők magasabb szintű kiképzéséhez akár a NATO és az Európai Unió szervezeti határain kívül is. A szövetségek közös védelmének érdekében kész a szükséges katonai erő és egyéb támogatások rendelkezésre bocsátására a vállalt kötelezettségeknek megfelelően. Kész a biztonságpolitikai alapelveknek megfelelő két- és többoldalú katonai együttműködés révén erősíteni a regionális biztonságot és stabilitást. Ezen feladatokat rendszerint a honvédelemben közreműködő más polgári szervekkel együttműködve hajtja végre.
A Honvédséget békében az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács. A Magyar Honvédség vezetése a mindenkori Honvéd Vezérkar főnök (HM HVKF) joga és kötelessége. Gyakorolja jogszabályban rögzített hatáskörét, valamint végrehajtja az irányítására jogosultak utasításait. A Magyar Honvédség szakmai vezetését a Honvéd Vezérkar (HVK) és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) látta el 2019. elejéig.
A Magyar Honvédség Parancsnoksága, mint új katonai szervezet a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar külön válásával, valamint ezzel egy időben a Honvéd Vezérkar és az Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság összeolvadásával, azok jogutód szervezeteként 2019. január 1. hatállyal alakult meg. Ezzel egy időben megalakultak a haderőnemi szemlélőségek: szárazföldi, légierő, logisztikai, különleges műveleti, kibervédelmi. A Magyar Honvédség Parancsnoksága haderőnemi szemlélők irányítási feladataikat szolgálati- és szakterületükön, szakmai-és szolgálati elöljárói jogkört gyakorolva látják el. A Magyar Honvédség Parancsnoksága haderőnemi szemlélőségek nem önálló szervezeti egységei a haderőnemi irodák. Fő feladatuk a Magyar Honvédség Parancsnoksága haderőnemi szemlélők szakmai elöljárói döntéstámogatása, valamint közreműködés az Magyar Honvédség Parancsnoksága csoportfőnökségei szakmai tevékenységének összehangolásában.[4]
2023. január elsejével vissza állították a korábbi megszüntetett szervezeti egységeket kibővítve újabb magasabbegységekkel. Újra a Honvéd Vezérkar Főnöke a Magyar Honvédség vezetője és újjá alakították a haderőnemi szemlélőségekből a MH Szárazföldi Parancsnokságot, illetve a MH Légierő Parancsnokságot, és felállították a MH Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokságot, mint új szervezeti egységet.
1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, mely napon Buda várának 1849-es visszavételéről emlékeznek meg. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát ábrázol, a talapzaton található felírás: „1849. május 21. Szabad hazáért!”.