Mariupol ostroma a 2022-es ukrajnai orosz invázió kelet-ukrajnai offenzívájának részeként lezajlott ütközet volt, a február 24-én kezdődött csata május 16-án orosz győzelemmel ért véget.[11] Mariupol bevétele orosz hadsereg egyik legfontosabb célja volt mind stratégiai, mind ideológiai szempontból. A város ellenőrzése biztosította az oroszok számára a Krím és az ellenőrzésük alatt álló kelet-ukrajnai területek stabil összeköttetését és a települést magáénak követelte a szeparatista Donyecki Népköztársaság is.[12] A városban székelt a szélsőjobboldali Azov-ezred is, amelynek létezése szerintük Ukrajna „nácítlanításának” egyik fő indoka volt.[13][14] A körbezárt kikötővárosban az ostrom során rendkívül súlyos humanitárius válság alakult ki, az épületek több mint 95%-a megsérült, vagy megsemmisült.[15][16] A helyi hatóságok szerint Mariupol bombázása és ágyúzása során több mint 21 000 civil halt meg.[17][18] A blokád miatt éhező és ivóvízhiánytól szenvedő lakosság[19] evakuálása is lassan és akadozva haladt csak, ugyanis a humanitárius korridorok gyakran tűz alá kerültek. A csata során az ukrán csapatok kiszorultak a város lakónegyedeiből és az Azovsztal vasüzembe vonultak vissza, majd május 16-án az utolsó ellenállók is beszüntették a harcot. A pusztítás mértéke miatt nyugati és ukrán források az összecsapást gyakran Leningrád második világháborús ostromával hasonlították össze.[20][21][22]