Medve (település)
község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában From Wikipedia, the free encyclopedia
Medve (szlovákul Medveďov, németül Weißkirchen) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.
| Medve (Medveďov) | |
 | |
| Katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1252 |
| Polgármester | Kulacs László |
| Irányítószám | 930 07 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | DS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 532 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 54 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 111 m |
| Terület | 10,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 47′ 55″, k. h. 17° 39′ 49″ | |
| Medve weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medve témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Győrtől 13 km-re északra, a Duna bal partján, Csilizközben fekszik. Vele szomszédos falvak: Szap, Kulcsod, Balony. A túlparton, a Duna magyarországi, szigetközi oldalán a legközelebbi település Vámosszabadi, bár a folyón Medvénél átívelő híd jobb parti hídfője Győrzámoly külterületén található.
A faluban egy gólyafészket tartanak számon. 2013-ban négy, 2014-ben és 2015-ben két-két fiókát számoltak össze.[2]
Ősi magyar neve, a Kender, a fejedelmi kísérethez tartozott kék-kendek egykori szálláshelyére utal.
A falubeliek azt beszélik, hogy régen, mikor kiöntött a Duna és az emberek csónakokban éltek, egyszer megláttak egy medvét úszni és utána mentek, hátha elvezeti őket valami szárazföldre. Így is lett, azt a helyet, ahol letelepedtek, elnevezték Medve falunak.
A falu 1252-ben a pozsonyi várbirtok részeként szerepel Willa Medwe castri Posoniensis alakban.
Későbbi névalakjai:
1443 Medwe et Kendermedwe
1472 ultrague Medwe
1484 Kysmedwe
1552 Medwez
1609 Weisskirchen
1689 Medwes
1772 Medve
A település a 13. század végétől a Hédervári család birtoka. A későbbiekben két falu, Kis, vagy Kenderesmedve és Egyházasmedve feküdt a mai település helyén. Egyházasmedve iskolája a 16. században már működött.
A 16. század végén portyázó török csapatok mindkét települést teljesen elpusztították, úgyhogy 1609-ben helyén csak néhány halásztanya volt. Ekkor pusztult el Medve község középkori temploma is. A török kiűzése után birtokosa a Héderváry-Viczay család a korábbi Egyházasmedvét németekkel telepítette be, melyek később a visszatérő magyar lakosságba olvadtak. Az új német lakosság új nevet is adott a falunak. Fehértemplomnak, azaz Weisskirchennek nevezte el. Kenderesmedve újratelepítésére nem került sor.
A településnél vezetett át a Dunán keresztül Pozsonyba vivő postaút. Az 1890-es évektől Trianonig, majd 1938-tól 1942-ig komp közlekedett itt, ma híd ível át a Dunán és közúti határátkelője van.
Vályi András szerint „Medve, Veiskirchen. Magyar falu Győr Várm. földes Ura G. Viczay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az öreg Duna partyán, Csilizközben, Győrhöz 1 1/2 mértföldnyire, határja egy nyomásbéli, búzát leg inkább terem, réttyei jók, erdeje kevés, révjeik vagyon, aranyásznak is lakosai.”[3]
„Kenderes Medve. Szabad puszta Győr Várm. földes Ura G. Viczay Uraság, fekszik az öreg Duna partyán, Szabadinak szomszédságában, Győrhöz egy mértföldnyire, földgye nints, réttye elég, és bőven terem, erdeje szép.” [3]
Fényes Elek szerint „Medve (Weiszkirchen), magyar falu, Győr vmegyében, az öreg Duna bal partján, hol egy fő rév van a Poson vmegyéből Győrbe vivő országutban. Lakja 495 katholikus. Van erdeje, jó legelője, sok duna-malma. F. u. gr. Viczay nemzetség.”[4]
1895-ben, miután a dunai gát átszakadt, nagy árvíz sújtotta a községet. Ekkor keletkezett az úgynevezett „Apáti gödör”, ami ma már halastóként hasznosítanak. A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki magyarlakta területekre bevonuló magyar csapatok elsőként 1938. november 5-én a Medvénél létesített hadihídon keresztül lépték át a trianoni határt.[5] A Dunán átívelő híd építése 1939-ben kezdődött,[6] és 1942-ben fejeződött be. Az átadáson részt vett maga Horthy Miklós is. A híd a háború folyamán megrongálódott. Egyszer, egy bombázás során, egy bomba eltalálta a pályatestet, súlyos károkat okozva, másodszor, egy berepülés alkalmával, a Dunába dobott úszóakna sodródott neki a Győr felőli mederpillérnek, és rongálta meg azt. A háború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották 1945 márciusában. Ideiglenesen a szovjet Vörös Hadsereg újíttatta fel, a fogolyként magukkal hozott német műszaki egységgel. A hídon végül, néhány évig tartó újjáépítés után, 1973-ban indulhatott el újra a forgalom.
1956-ban újra árvíz pusztított. A legnagyobb árvíz 1965. június 17-én pusztította a községet, amikor a Kulcsod határában épített gát átszakadása miatt az egész lakosságot ki kellett telepíteni. A gátszakadás helyén ma emlékmű áll.
1910-ben 781, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 589 lakosából 509 magyar és 65 szlovák volt.[7]
2011-ben 566 lakosából 497 magyar és 58 szlovák volt.[8]
2021-ben 532 lakosából 430 (+14) magyar, 89 (+13) szlovák, 3 egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[9]
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1800-ban építették az elpusztult középkori templom helyett, de 1855-ben leégett. 1860-ban építették újjá.
- Medvei híd
Községháza
Kultúrház
Az első és második világháború áldozatainak emlékműve Medvén
Halottasház
Vadászház
Utcarészlet
A 2013-as nagy víz tetőzése (2013. június 8.)
Holtág látképe a régi komplejárónál
Holtág az erdő alatt
Az ún. „Nagyhíd”
Az ún. „Kishíd”
Kőút
.JPG)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
