Mercury–Atlas–6
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Mercury–Atlas–6 a Mercury-program harmadik repülése volt űrhajóssal a fedélzeten, egyben az első olyan repülés, amelyben a NASA Föld körüli keringésbe állított egy űrhajót. Az utasától Friendship 7 rádió hívójelet kapott űrhajó 1962. február 20-án startolt Cape Canaveralről, utasa John Glenn – az amerikai tengerészgyalogság berepülőpilótájából az Eredeti Hetek tagjaként űrhajóssá vált ezredes – volt. A felszálláshoz először használták az Atlas-rakétát emberrel a fedélzeten (maga a repülés is leginkább a rakéta korábbi hibáit kijavítandó tesztrepülések csúszásai miatt késett 1962 februárjáig).
Mercury Atlas-6 Friendship 7 | |||||
Mercury-program | |||||
Személyzet | |||||
Repülésadatok | |||||
Ország | USA | ||||
Űrügynökség | NASA | ||||
Hívójel | Friendship 7 | ||||
Személyzet | John Glenn | ||||
Tartalék személyzet | Scott Carpenter | ||||
Hordozórakéta | Atlas LV–3 93–D | ||||
NSSDC ID | 1962-003A | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 1962. február 20. 14:47:39 UTC | ||||
Starthely | Cape Canaveral LC 14 | ||||
Keringések száma | 3 | ||||
Földet érés | |||||
ideje | 1962. február 20. 19:43:02 UTC | ||||
helye | é. sz. 21° 20′, ny. h. 68° 40′21.333333333333, -68.666666666667 | ||||
Időtartam | 4 óra 55 perc 23 mp | ||||
Űrhajó tömege | 1224,7 kg | ||||
Megtett távolság | 121 794 km | ||||
Pálya | |||||
Perigeum | 159 km | ||||
Apogeum | 265 km | ||||
Pályahajlás | |||||
Föld körül | 32,5° | ||||
Periódus | |||||
Föld körül | 88,5 perc | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mercury–Atlas–6 témájú médiaállományokat. |
A repülés három Föld körüli keringésig tartott, 4 óra 55 perc 23 másodperc időtartamban. Az űrhajó egy 32,5°-os pályahajlású, 265×159 km-es ellipszispályán keringett bolygónk körül, 88,5 perc alatt megtéve egy Föld körüli fordulatot. A repülés idejére a NASA egy földi rádióállomásokból és követőhajókból álló, a teljes körre kiterjedő – ám a kört teljesen le nem fedő – követőhálózatot állított fel, amely tartotta az űrhajóssal a kapcsolatot a repülés során.
Glenn számos kisebb problémát oldott meg, illetve a repülés nagy részét beárnyékolta az irányítás aggodalma, hogy – egy később tévesnek bizonyult műszerjelzés miatt – a hőpajzs leeshet a légkörbe lépés közben és az űrhajó utasával együtt eléghet. Emellett egy rejtély is felbukkant a repülés során, valahol a Csendes-óceán felett Glenn apró szikrákat látott áramlani az űrhajó körül, amely jelenségre csak a következő repülés során sikerült magyarázatot találni, a napsütés hatására a kabinról leváló apró jégszilánkokban. A leszállás az Atlanti-óceánon történt a harmadik keringés végén, mintegy 64 kilométerrel a tervezett leszállási pont mellett. Glennt a USS Noa romboló vette a fedélzetére.
A repülés után John Glenn a NASA Kiváló Szolgálatért kitüntetését kapta meg John F. Kennedy elnöktől, majd több várost érintő utat szerveztek számára. Glenn a repüléssel nemzeti hőssé vált az Egyesült Államokban.