Meritokrácia
társadalmi forma / From Wikipedia, the free encyclopedia
A meritokrácia egy olyan társadalmi forma, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem a társadalmi származásától, hanem tehetségétől, tudásától, szorgalmától és teljesítményétől, egyszóval „érdemeitől” függ. A szó eredete: „meritum” (lat.) tett, teljesítmény, „kratosz” (gör.), uralom vagy erő.
A meritokratikus elv már időszámításunk előtt is ismert volt, viszont magának a szónak a megalkotója Michael Young volt,[1] aki 1958-ban írt The Rise of the Meritocracy című szatirikus regényében fogalmazta meg a meritokráciát. Young regényében a meritokrácia mint pejoratív jelző jelenik meg, napjainkra azonban pozitív színezetű kifejezésként használják mind a közbeszédben, mind a tudományos diskurzusokban egyaránt.[2] Így a meritokrácia egy, a társadalom számára kívánatos absztrakt ideál lett, melynek fényében egy mostani társadalmi rendszer tökéletlenségei megítélhetők. Lehet, hogy nem lehet mindenki számára a születésekor ugyanolyan jó társadalmi pozíciót biztosítani, de a meritokrácia szigorúbban ösztönözheti az érdemeket, ügyelve arra, hogy minden gyermek ugyanolyan oktatási előnyökkel rendelkezzen, és megtanulja azokat a társadalmi módszereket, amelyeket a sikeres családok gyermekei kapnak.[1]
Margaret Thatcher szerint a meritokrácia fogalma: egy jó pozíció betöltéséhez már nem az számít, hogy kit ismersz, hanem, hogy mit tudsz.[3]
Harry Brighouse meritokráciafogalma pedig a következő: „az egyén iskolázottsági előmenetelének kilátásai eltérőek lehetnek tehetségének és törekvésének függvényében, de nem függhetnek társadalmi helyzetétől”.