Májgyulladás
a máj gyulladásos megbetegedése / From Wikipedia, the free encyclopedia
A májgyulladás vagy hepatitisz (hepatitis) a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak.[2] Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, jellemző a sárgaság (icterus), de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól.
Nem tévesztendő össze a következővel: Rubarth-kór. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Májgyulladás | |
Hepatitis A okozta májgyulladásban szenvedő beteg sárgasága (különösen a szem ínhártyáján feltűnő) | |
Szinonimák | Fertőző májgyulladás (A); Szérumhepatitis (B) |
Latinul | Hepatitis |
Angolul | Hepatitis A, B, és C-től E-ig |
Osztályozás | |
BNO-10 | B1590 (A); B1690 (B) - Részletesen[1] |
Epidemiológia | |
Földrajzi előfordulás | Főleg a fejlődő világban |
Prevalencia | |
Világszerte | 360 millió (krónikus formában) |
Incidencia | |
Magyarországon | 300 eset 2007-ben |
Európában | 1 millió |
Halálozási arány | |
Világszerte | 500-700 ezer |
Leírás | |
Érintett szervek | Máj, valamint közvetve az egész szervezet |
Etiológia | Vírusok (A, B, C stb.), kémiai (alkohol, gombamérgezés, egyes gyógyszerek, szerves oldószerek) és más károsító tényezők |
Kockázati tényezők | Rossz higiéniás körülmények , vírussal fertőzött ételek (A) ; nem megfelelően ellenőrzött vérkészítmények alkalmazása, ismételten használt orvosi eszközök hiányos sterilitása, művesekezelés, egyszer használatos eszközök ismételt használata, intravénás kábítószerezés, nemi együttlét, ellenőrizetlen körülmények között végzett tetoválás, piercing (B). Minden formánál az alkoholizmus |
Főbb tünetek | Láz, elesettség, étvágytalanság, hasi fájdalom, sárgaság, (hepatocellularis icterus) |
Diagnosztika | Általános orvosi és laboratóriumi vizsgálat, más szükségesnek látott vizsgálatokkal kiegészítve. Kórokozó kimutatása |
Szövődmények | A májműködés zavarai, májzsugor, hasvízkór (ascites), májkóma |
Kezelés | Megfelelő vírusellenes gyógyszerek hiányában oki terápia ma még nincs. Általános terápia: Elkülönítés fertőző osztályon, májkímélő étrend, ágynyugalom, szükség szerint parenterális folyadékpótlás, görcsoldók és fájdalomcsillapító adása, végső soron májátültetés |
Kórjóslat | A kórokozó tulajdonságaitól, a páciens általános állapotától és a kezeléstől függ. A teljes gyógyulástól a különböző mértékű maradandó májkárosodásokon májzsugor át a halálos kimenetelig változik. Az A típus általában enyhe lefolyású és általában teljes gyógyulással végződik. |
Megelőzés | Megfelelő testi kondíció tartása, az elkerülhető kockázati tényezők kerülése, enterális fertőzések elkerülése jó higiénés körülményekkel (A), a vérkészítmények igen gondos ellenőrzése, a parenterális beavatkozásoknál használt orvosi eszközök gondos fertőtlenítése, intravénás kábítószerhasználóknál tű- és fecskendőcsere (B). Védőoltás: A és B vakcinák |
DiseasesDB | 20061 |
MedlinePlus | 001154 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Májgyulladás témájú médiaállományokat. |
A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik, és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat.
Mindezek mellett a májgyulladás mibenlétét nehéz pontosan meghatározni a májbetegségek gyulladásos komponenseket is mutató sokfélesége miatt. Ma már – különös tekintettel a máj sokrétű és anyagcserében betöltött központi szerepét tekintve – joggal ide sorolják a májsejteket ért bármiféle károsodással járó kórképeket, amelyek általában különböző súlyosságú hosszú távú következményekkel is járnak. (Nem véletlenül alakult ki a belgyógyászaton belül is a májbetegségekkel foglalkozó szakág, a hepatológia.)
A korábbi leegyszerűsített megközelítés – az A, B és "nem A és nem B" hepatitis – nyilván nem tartható. Jelen szócikk viszont nem vállalkozhat a májgyulladások valamennyi formájának és aspektusának tárgyalására, így kénytelen a legalapvetőbbnek vélt kórképekre (alapjában az A és B típusra) összpontosítani, esetenként utalva más formákra is.
A vírushepatitisek a kórokozók fertőzési módjától függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszer), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál).