Mésa-sztélé
ókori moábi sztélé / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Mésa-sztélé (19. századi elnevezésével a moábita kő) a Bibliában említett Mésa (moábi משע Mšʿ, héber מֵישַׁע Mésa (Mêšăʿ); Meša, Mesha, Mescha), moábi király i. e. 850 körüli, Izrael elleni győztes hadjáratának és királysága megszervezésének állít emléket. A sztélé az ókori izraeli történelem, az óhéber írás, a moábi nyelv és a sémi epigráfia máig egyik legjelentősebb emléke.
Gyors adatok
Mésa-sztélé (moábi kő) | |
A Mésa-sztélé a Louvre-ban[2] | |
Típus | epigrafikus sztélé |
Tartalma | győzelmi felirat |
Méret | 124 cm × 71 cm × 71 cm |
Anyag | fekete bazalt |
Állapot | töredékekből helyreállított, a szöveg 2/3 része ép, szélein és alul töredékes |
Története | |
Felfedezés helye és ideje | 1868. augusztus 19., Dhiban (ma Jordániában) |
Felfedező(k) | Frederick Augustus Klein, Charles Clermont-Ganneau |
Kora | i. e. 890–830 között |
Nyelv | moábi |
Írás | óhéber |
Található | Louvre, Párizs |
Bezárás
- Jelentősége
„the most important discovery ever made in the field of Oriental epigraphy” - „a közel-keleti írástörténet terén valaha is tett legfontosabb felfedezés” (Ernest Renan)
- Az egyik legfontosabb történelmi lelet és forrás a Bibliához.
- Az ókori Izráelre vonatkozó leghosszabb Biblián kívüli beszámoló.
- Az egyetlen forrás, mely megerősíti és kiegészíti a Királyok 2. könyve 3. fejezetét.
- Az óhéber betűkkel írt legnagyobb egybefüggő szöveg (34 sor).
- Az egyetlen héber betűkkel írt királyi felirat.
- A legrégibb alfabetikus karakterekkel írt sémi felirat.
- A leghosszabb palesztinai monumentális felirat.
- A legrészletesebb forrás Moáb történetéről.
- A moábi nyelv lényegében egyetlen forrása.
- Izráel nevének legkorábbi sémi írásos említése[3]
- JHWH, Izráel istene nevének legkorábbi említése.
- Kámós, Moáb nemzeti istenének említése.
- Omri izráeli király egyetlen Biblián kívüli említése.
- Gád törzsének említése.
- Dávid házának legkorábbi említése.
- 15, a Bibliában is szereplő helységnév említése.