(1947) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista From Wikipedia, the free encyclopedia
Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.
Nádasdy Ádám | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | 1947. február 15. (77 éves)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | két gyermek |
Szülei | Birkás Lilian Nádasdy Kálmán |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ádám témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja csehországi osztrák Birkás Lilian opera-énekesnő.[3] Anyai nagymamája adriai születésű, unokáihoz németül beszélő olasz–osztrák származású volt.[4] Két lánya és öt unokája van.[3] Párjával, a baleseti ortopédsebész Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él,[5] Angliában pedig összeházasodtak.[6][3]
Nádasdy Ádám a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán.[3] Két évig volt gimnáziumi tanár, majd 1972-től 2018-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karon angol nyelvészeti tanszékén tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi István-ösztöndíjas.[3] A nyelvtudományok kandidátusa (1994). Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus.
Anyanyelvének a magyart tartja: édesanyja németül ringatta, magyarul később a másodlagos szocializációs színtéren tanult meg. Elvégzett két egyetemi szakjának nyelvén kívül (angol, olasz) még franciául beszél.[7][8][4]
A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[9] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel. Kálmán Lászlóval együtt szerkesztője a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[10]
Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.
Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat, l. alább – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[11][12] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát,[13] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[14]
2016-ban jelent meg[15] Dante Isteni színjátékáról készített fordítása.[16][17][18][19] Pokol-fordítását korábban részletekben közölte a Műút folyóirat.
2019-ben jelent meg kötete, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, s ezt az eredetivel együtt közli (ISBN 9789631438437). „A Bánk bán nyelve (…) a maga korában sem aratott osztatlan sikert. Már akkor régiesnek hatott, helyenként – épp a verselés miatt – mesterkéltnek, mondatai olykor döcögősnek. Arany János az olvasás során talált számára is érthetetlen fordulatokat, Vörösmarty a színházban ülve nem értett meg minden drámai helyzetet” – írja recenziójában Schiller Mariann.[20] Hasonló – az eredeti szöveg mellett mai magyarra ültetett, magyarázattal ellátott – kiadásban jelent meg 2022-ben a Csongor és Tünde (ISBN 9789631442274), 2023. augusztusban pedig Az ember tragédiája hasonló prózai fordítása.[21]
Ritkán használt prózaírói álneve: Graff Miklós.[22]
Nyelvtudományi publikációs jegyzéke a Mindentudás Egyetemének oldalán érhető el (2003-ig, az előadás időpontjáig bezárólag)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.