Nyugat-Németország

	Német Szövetségi Köztársaság
	Bundesrepublik Deutschland 1949. május 23. – 1990. október 3. (jogilag nem szűnt meg, a keleti tartományok csatlakozásával kibővült)
; Németország címere	; Németország zászlaja
	Nyugat-Németország
	Nemzeti himnusz: Das Lied der Deutschen
	Általános adatok
Fővárosa	Bonn
Terület	248 844 km²
Népesség	63,254,000 (1990) fő
Hivatalos nyelvek	német
Pénznem	Német márka (DEM)
	Kormányzat
Államforma	Szövetségi Köztársaság
Államfő	Szövetségi elnök; Theodor Heuss (1949–1959); Heinrich Lübke (1959–1969); Gustav Heinemann (1969–1974); Walter Scheel (1974–1979); Karl Carstens (1979–1984); Richard von Weizsäcker (1984–1994)
Kormányfő	Szövetségi kancellár; Konrad Adenauer (1949–1963); Ludwig Erhard (1963–1966); Kurt Georg Kiesinger (1966-1969); Willy Brandt (1969-1974); Helmut Schmidt (1974-1982); Helmut Kohl (1982-1990)
Törvényhozás	Bundestag
Elődállam	Utódállam
←	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.

Quick facts: ... ▼

A második világháború után Németországot a négy győztes nagyhatalom megszállási övezetekre osztotta, és 18 tartományt hoztak létre. A három nyugati megszállási övezetben lévő 12 tartomány hozta létre 1949-ben az NSZK-t, melynek fővárosa Bonn lett, majd ez után nem sokkal a szovjet megszállás alatt álló öt tartományból és Berlin szovjet zónájából megalakult a Német Demokratikus Köztársaság (NDK, Kelet-Németország), ahol 1952-ben megszüntették a tartományokat. Végül Berlin három nyugati megszállási övezetéből létrejött a különleges nemzetközi jogállással rendelkező Nyugat-Berlin.

1990-ben az NDK megszűnt, területén újra megalakultak az 1952-ben megszűnt tartományok, Berlin pedig újraegyesült, és e hat tartomány csatlakozott a Németországi Szövetségi Köztársasághoz. Az NSZK tehát a folytonosságát nem veszítette el, de az állam köznyelvi elnevezésében a megosztottságot kifejező jelző értelmét veszítette, ezért a mai Németországra már ritkán használják.