Nagy tisztogatás
a sztálini terror időszaka a Szovjetunióban / From Wikipedia, the free encyclopedia
A nagy tisztogatás a Joszif Visszarionovics Sztálin által kezdeményezett, 1934 és 1940 között a Szovjetunióban végrehajtott politikai elnyomást jelöli. A kommunista párttagokon kívül kiterjedt állami hivatalnokokra, parasztokra, a Vörös Hadsereg vezetőire, továbbá magában foglalt még széles körű rendőri megfigyeléseket, bebörtönzéseket és önkényes kivégzéseket.[1] Az orosz történetírás a legintenzívebb időszaknak az 1937-1938-as korszakot, az úgynevezett jezsovscsinát (oroszul: ежовщина) tartja, amely az NKVD korabeli vezetőjéről, Nyikolaj Ivanovics Jezsovról kapta nevét. A tisztogatás Sztálin uralmának konszolidálására, a kommunista párt nem megfelelő elemeitől való megtisztítására irányult. A közvélemény figyelme a kommunista párt vezetőin, illetve az állami hivatalnokokon és vezetőkön végrehajtott tisztogatásra terelődött, ám ezen kívül érintette még a társadalom más rétegeit is; az értelmiségieket, parasztokat, főleg a kuláknak kikiáltottakat.[2] Az NKVD intézkedései kiterjedtek a nemzeti kisebbségekre is, amelyeket azzal vádoltak, hogy ötödik hadoszlop-közösségek. A tisztogatások egy része a hivatalos indoklás szerint kémektől és szabotőröktől való megszabadulást szolgálta.