település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Nagybáród (Borod), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
| Nagybáród (Borod) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Nagybáród |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Nagybáród |
| Irányítószám | 417065 |
| SIRUTA-kód | 27579 |
| Népesség | |
| Népesség | 1359 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 10 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 30″, k. h. 22° 36′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Királyhágó és a Magura alatt, Csucsától északnyugatra, a Sebes-Körös völgyében fekvő település.
Nagybáród Árpád-kori település, az egykori Báródság központja volt. A település a királyhágói útvonal őrizetére kirendelt báródi szabad jobbágyok ősi fészke volt, a báródsági kerület és kapitány székhelye, mely már Benedek váradi püspök 1291 évi jegyzékében is szerepelt.
Nevét 1291-ben említette először oklevél Boroud néven.
1392-ben Magyarbarod, 1475-ben Barod (Magyar) néven írták.
A 14. századig szinmagyar lakosságú településre román lakosság telepedett le Magyarbarodra és lakossága fokozatosan elrománosodott.
1475-ben Barodi Vajda Stefan birtoka, akinek Nagybáródon kívül ekkor birtokában volt még Kisbáród, Cséklye, Szárazpatak, Hárombeznye és Kenechel is.
1499-ben is Barodi Vaida Stefan birtoka volt, kiről halála után Anastasiaé nevű őzvegyére maradt.
1500-ban Kabos Kristóf itteni birtokrészét 200 arany forintért zálogba adta.
1851-ben Fényes Elek leírásában hetivásárát is megemlítette.
1910-ben 3183 lakosából 477 magyar, 1286 szlovák, 1371 román volt. Ebből 1475 római katolikus, 1245 görögkatolikus, 239 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Egykor ezüstbányái is voltak, később pedig kőszénbányája volt. Hegyeiben sok fehér kovakő és márvány van.
Ide tartoztak Sarán, Zboristya, Magarics, Pallady-erdő és Szállender-erdő puszták is.
.svg){kind=small}