Bihar vármegye
megszűnt magyarországi közigazgatási egység (–1950) From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye trianoni békeszerződés előtti területének keleti 3/4 része ma Románia, míg nyugati 1/4 része Magyarország része. Székhelye Nagyvárad volt, egy időben Belényes de jelentős város volt Berettyóújfalu is.
.jpg)
Remove ads
Nevének eredete
A népnyelv gyakran Biharországnak nevezte a területet. A Bihar név szláv eredetű, a Nagyváradtól északra fekvő, eredetileg még a szlávok által emelt földvár neve volt. Hasonló helységnevek előfordulnak Crna Gorában és Csehországban is.[1]
Földrajz
Bihar vármegye volt Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje. A vármegye délkeleti részét az Erdélyi-szigethegység, míg északnyugati részét az Alföld foglalta el. Fontosabb folyóvizei a Körösök és a Berettyó. Mérete alapján Biharországnak is szokták nevezni.
Északról Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék, keletről Szilágy, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék, délről Arad, nyugatról pedig Békés, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék határolták. Az egykori vármegye délkeleti részén van a Nagy-Bihar csúcs (1849 m), mely a Bihari-hegység legmagasabb pontja. A körülbelül 3000 éves Szkerisórai-jégbarlang Románia legnagyobb jeges barlangja, melyet valószínűleg 1847-ben fedeztek fel. A barlang 200 m-es épített úton bejárható. Az 580 m tengerszint feletti magasságban kanyargó Király-hágó századokig Bihar és Kolozs vármegye, 1570-1699 között pedig Erdély és a Partium, illetve 1699-1867 között Erdély és Magyarország határa volt.
Remove ads
Történelem
Anonymus szerint Árpád vezér idejében a Tisza, Maros, Szamos és Igfon erdeje közti terület a bihari vezér, Ménmarót birtoka volt. Árpád trónörököse, Zolta került később a Bihari Dukátus élére. Központja Biharvár volt, mely Nagyváradtól 14 km-re északra található. A Bihari Dukátust – valamint a Nyitra és Somogyi Dukátust – Könyves Kálmán szüntette meg 1110 körül.
Bihar vármegye a legelőször alapított vármegyék közé tartozott, I. István alapította Bihar székhellyel, a tatárjárás utáni székhelye Várad, a középkorban a Sebes-Körös forrásvidéke, a Kalotaszeg is hozzátartozott. Az ország három részre szakadásának idején megszakításokkal a Partium része, 1660 és 1692 között Váraddal együtt a megye nagy része török hódoltság alá került. 1849 és 1860 között Debrecen, ill. Nagyvárad székhellyel Észak- és Dél-Biharra osztották, ezt Hajdú vármegye 1876-os alapítása módosította.
1914-ben 10657 km², ebből 1920-ban 7874 km² Románia része lett, a magyarországi Bihar vármegye székhelye 1950-ig (1940-44-es időszak kivételével) Berettyóújfalu, Észak-Erdély visszacsatolásával ismét Nagyvárad. A visszacsatolás utáni magyar vármegye területe 6511 km². A visszacsatolás idején a romániai Bihar megye székhelye Belényes.
A nyugati, Magyarországnak hagyott rész az 1950-es megyerendezés során egyesült a korábbi Hajdú vármegyével, így létrejött a mai Hajdú-Bihar megye.
Lakosság
- A lakosság száma 1857-ben[2] 514 970 volt. Közülük 309 925 magyar (60,18%), 756 német (0,15%),1 254 szlovák (0,24%), 203 035 román (39,43%) anyanyelvű volt.
- A lakosság száma 1880-ban 446 777 volt. Közülük 233 135 magyar (52,18%), 4 305 német (0,96%), 4 554 szlovák (1,02%), 186 264 román (41,69%), 466 rutén (0,1%), 62 szerb és horvát (0,01%), 2095 (0,47%) egyéb anyanyelvű volt.
A vármegye összlakossága 1891-ben 516 704 személy volt, ebből:
A vármegye összlakossága 1910-ben 646 301 személy volt, ebből:
Remove ads
Közigazgatás
A vármegye 1913-ban tizenhét járásra volt felosztva:
- Béli járás
- Belényesi járás
- Berettyóújfalui járás
- Biharkeresztesi járás
- Cséffai járás
- Derecskei járás
- Élesdi járás
- Érmihályfalvai járás
- Központi járás (székhelye Nagyvárad)
- Magyarcsékei járás
- Margittai járás
- Nagyszalontai járás
- Sárréti járás (székhelye Biharnagybajom)
- Szalárdi járás
- Székelyhídi járás
- Tenkei járás
- Vaskohi járás
A vármegye területén feküdt ezenkívül, de nem volt része annak Nagyvárad törvényhatósági jogú város.
Bihar vármegye főispánjai
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Irodalom
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads