Azerbajdzsán exklávéja From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
A Nahicseván Autonóm Köztársaság (azeri nyelven Naxçıvan Muxtar Respublikası) Azerbajdzsán 5363 km² területű, s mintegy félmilliós lakosságú exklávéja. Székhelye Nahicseván. (Területe kb. akkora, mint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Nahicseván Autonóm Köztársaság | |||
| Naxçıvan Muxtar Respublikası | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Nahicseván | ||
 é. sz. 39° 13′, k. h. 45° 25′ | |||
| Államforma | autonóm köztársaság | ||
| ... | |||
| Hivatalos nyelv | azeri | ||
| Ország |  Azerbajdzsán | ||
| ... | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 461 530 fő (2021) | ||
| Főbb etnikumok | azeriek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5363 km² | ||
| Pénznem | azeri manat | ||
| Nemzetközi gépkocsijel |
| ||
| Internet TLD | .az | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nahicseván Autonóm Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Nahicseván neve örményül annyit tesz: „az alászállás helye”, mivel itt szálltak alá a szomszédos Ararát hegyén megfeneklett bárkából Noé és fiai a Föld minden állatával.[1]
Északról és keletről Örményország, délről és nyugatról Irán, északnyugatról pedig kis részben Törökország határolja.
Az Örmény-felföldön fekszik, az Araksz völgyében. A síkság 700–1000 m-es tengerszint feletti magasságban található. Északról és keletről 3000 m magas hegyek határolják: északon a Daralgiaz és északkeleten a Zangezur. Az exklávé saját kis exklávéja északon Kiarki. Legmagasabb pontja a Kaputjugh (3904 m) a Zangezur-hegységben, az örmény határon.
Fő folyója az Araksz, amelyen egy víztározó található. Az Araksz délről és nyugatról határfolyó Irán és Törökország felé.
A mai Nahicseván területének történelme többnyire az örmény történelem részét képezi. Az arab befolyás és az ezzel összefüggő muszlim térhódítás azonban már korán megjelent, így a cári Oroszország 20. század eleji terjeszkedése idején már többnemzetiségű volt a terület, ám mikor a régiót az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz csatolták az 1920-as években, a lakosság nagyobbik része még örmény volt.
Nahicseván státuszát az 1921. október 13-án a törökországi Karsban aláírt, majd 1922. szeptember 11-én Jerevánban ratifikált karsi szerződésben garantálta Törökország, Szovjet Örményország, Szovjet Azerbajdzsán és Szovjet Grúzia. Jogi érvényessége vita tárgya.
A Szovjetunión belül megvalósuló egység idején nem volt nagy jelentősége a köztársasági belső határoknak, így nem okozott problémát, hogy a területnek nincs összeköttetése Azerbajdzsánnal.
A szovjet rendszer összeomlása után lett Nahicseván igazi exklávé, az ellenséges örmény–azeri viszony miatt megközelítése csak harmadik országon – Iránon – keresztül lehetséges. Azerbajdzsán szempontjából kulcsfontosságú a terület, mivel itt található az egyetlen azeri-török határátkelőhely.
Lakossága ma leginkább azeri, az örmények nagy része a Hegyi-karabahi háború alatt kivándorolt, ám a területen maradók ma egy igen erős köteléket alkotnak egymással. A terület az azerbajdzsáni kereszténység központja, ami az örmény hagyományok részleges átvételének köszönhető.
Nahicseván 7 kerületre (rajon) és a fővárosra oszlik.
 |
|
