Namib-sivatag

A Namib-sivatag Dél-Afrika nyugati, Atlanti-óceáni partvidékén elterülő sivatag, amely 1600 km hosszan húzódik észak–déli irányban, kelet–nyugati szélessége 50–160 km. Namíbia teljes nyugati és Angola délnyugati részének tengerpartja mentén húzódik végig. Területe mintegy 80 900 km², azaz majdnem egy magyarországnyi.

Namib-sivatag
A Namib-sivatag műholdképen
Közigazgatás
Ország(ok)	Angola  Namíbia  Dél-afrikai Köztársaság
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése	Dél-Afrika,  Namíbia
Hosszúsága	1600 km
Szélessége	50–160 km
Területe	80 900 km²
Legmagasabb pont	Brandberg (2606 m)  Namíbia
Legalacsonyabban fekvő pont	Atlanti-óceán (0 m)
Elhelyezkedése
é. sz. 14° 33′, k. h. 21° 07′14.55, 21.116666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Namib-sivatag témájú médiaállományokat.

Kialakulása

A Föld legősibb pusztasága. Kialakulásának oka a partok előtt áramló hideg Benguela-áramlat. Ez a tengeráramlat gyakorlatilag nem párolog, és magával ragadja a tenger felől a szárazföld irányába áramló nedvességet, így kiszárítja a partvidéket. A Namib-sivatag az Atacama-sivatag mellett Földünk legszárazabb sivataga.

Jellegzetességei

A Sossusvlei a Namib-sivatagban

A Namib-sivatag nagy kiterjedésű, rendkívül száraz vidék. A belső, parti rész igazi homoksivatag, ahol a szél gyakran óriási, több száz méter magas homokdűnéket alkot. Namíbiában vannak a világ legnagyobb, több mint 300 m magas homokdűnéi.

A külső, keleti rész homokkal borított hegyvidék, kősivatag. Míg az előbbi rész uralkodó színe a sárga, a külső rész színe vidékenként eltérő színű lehet, függően az alapkőzet anyagától. Az évi átlagos csapadék 50 mm körül mozog, de vannak térségei, ahol a megfigyelések alapján még soha nem esett eső. Két időszakos folyó tör magának utat mély kanyonokban az Atlanti-óceánig: a Swakop és a Kuiseb.

Élővilág

A velvícsia (Welwitschia mirabilis) egy példánya

A Namib-sivatagban kevés a növényzet, csak a folyóvölgyekben és a sivatag peremvidékein élnek meg szárazságtűrő növények. A sivatag peremvidékén fordul elő egy egyedülállóan víztakarékos pozsgás növény, a velvícsia (Welwitschia mirabilis). Ez a lassan növő, de tekintélyes méretet elérő növény igen hosszú életű, egyes példányai 2000 évesnél idősebbek.

Rovarok, gyíkok, kígyók is előfordulnak, vándorlás közben a szárazságtűrő oryx-antilopok is megfordulnak itt. A kisebb élőlények a nap melege és a ragadozók elől rendszerint a homokba rejtőzve keresnek védelmet. A struccok a 48 fokos meleget is kibírják, vízigényük kevés, amit füvek és más növények elfogyasztásából fedeznek. A cserjés, fás területen sivatagi elefántok élnek.

A sivatagi oroszlán csak itt fordul elő. A tengerparti sávban oroszlánfóka kolónia él, ahol a panyókás sakálok táplálkoznak a gyenge vagy elhullott példányokból.

Ismertebb helyek

• Kolmanskop

Galéria

• 
  A namib Homoktenger (Namib Sand Sea) a NASA felvételén
• 
  A Namib-sivatag dűnetengere
• 
  A Namib-sivatag a Spot műhold képén
• 
  Tüskés tevefa (Vachellia erioloba) Sossusvlei körzetben
• 
  Naplemente a Namib Rand Természetvédelmi Területen, Namíbiában
• 
  Repedezett talaj Sossusvlei mellett

Források

• Sándor József: Homokhegyek és halott katlanok, a Namib-sivatag, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2010. (12. évf.) 3. sz. 12-17. old.
• Lerner János: Homokdűnék a Namib-sivatagban, Élet és tudomány, 1999. (54. évf.) 2. sz. 62-hátlap. old.
• Éden: Az érintetlen bolygó - BBC dokumentumfilm

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Namib-sivatag témájú médiaállományokat.

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap