Magyarországi neoeklektikus (újeklektikus) építészetként ismert a két világháború közötti időszak eklektikus törekvéseket követő, hivatalos, konzervatív építészete. Előzménye az 1860 és 1920 közötti eklektikus építészet volt. From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarországi neoeklektikus (újeklektikus) építészet vagy „két világháború közötti historizmus”[1] néven ismert az első- és a második világháború közötti időszak, az úgynevezett Horthy-kor eklektikus (historizáló) törekvéseket követő, hivatalos, konzervatív építészete. Az „új” jelző használata azért indokolt, hogy megkülönböztesse a korábbi, késő eklektikus stílustól a kor építészetét. A stílusra olykor neobarokk, olykor újhistorizmus, újklasszicizálás néven is utalnak, ez azonban csak részben fedi a stílus tartalmát, mert a korszak terverzői – akárcsak a korábbi eklektika idején – szívesen használták fel más történeti stílusok (pl. román, gótikus stb.) jellemzőit is épületeik kialakításakor.
Neoeklektikus építészet Magyarországon | |
„két világháború közötti historizmus” | |
A budapesti MÁV-kórház (későbbi Állami Egészségügyi Központ) egyik épülete (tervező: Kappéter Géza, 1927) | |
Időszak | kb. 1918 – kb. 1940 |
Elterjedés | Magyarország |
Nevezetes alkotók | Fábián Gáspár, Foerk Ernő, Kismarty-Lechner Jenő, Möller István, Petrovácz Gyula, Sándy Gyula, Reiss Zoltán, Rerrich Béla |
Nevezetes alkotások | Bory-vár, Szent Margit Gimnázium, Budai ciszterci Szent Imre-templom, Wekerlei Munkás Szent József-templom, Magyarok Nagyasszonya-templom, Regnum Marianum, Szent László-templom, Prohászka Ottokár-emléktemplom, Zalaegerszeg vasútállomás, Postapalota |
A Wikimédia Commons tartalmaz Neoeklektikus építészet Magyarországon témájú médiaállományokat. |
Az eklektika/historizmus a 19. század második felének uralkodó európai építészeti irányzata volt, fő jellemzője a korábbi történeti építészeti stílusokból (pl. román, gótikus, reneszánsz, barokk, klasszicizmus stb.) való válogatás saját épületei esetén. Elsősorban két alirányzata ismert kisebb csoportokkal:
A historizáló építészet túlélte a századfordulót, ekkor azonban már kénytelen volt megosztozni uralkodó szerepében az újabb, szecessziós, népies, illetve az art déco (egyfajta korai modern) stílusban épült alkotásokkal. A hagyományos historizmus végét az első világháború idejéhez kötik. (Egyes kézikönyvek ezt a historizmust fejlődése szerint korai-, érett-, és késő historizmusra, ld. alább a táblázatban.)
Az 1920 előtti historizmus magyarországi fejlődéséről:
Az első világháború (1914–1918) után az újító stílusok háttérbe szorultak (a szecesszió tulajdonképpen meg is szűnt), és – az európai tendenciáktól eltérően[2] – visszatért a konzervatív állam (Horthy-kor) támogatását élvező eklektika.[3] Ennek hátterében (főleg a neobarokk építészet esetén) a következők állhattak:
A historizmus visszatérésnek másik oka lehetett, hogy a lakásínség miatt sok, régibb stílusú épület elkerülte a lebontást, és felújításuk során jelentős számukkal hatást gyakorolhattak a kortárs építészeti törekvésekre.[5]
Ezt az új historizmust azonban az építészeti szakkönyvek általában elkülönítik a korábbi („régi”) historizáló törekvésektől, és neo(új)eklektikus[6][7][8] vagy „két világháború közötti historizmus”[1] fogalommal hivatkoznak rá. Az újeklektikára olykor neobarokk, vagy újklasszicizálás[9] néven is utalnak, ez azonban megtévesztő lehet abból a szempontból, hogy a barokk és a klasszicizáló formák mellett más történeti stílusok (pl. román, gótikus stb.) elemeinek felhasználása is felbukkan a korszakban.
Talán az első ilyen „neoeklektikus” épület az el(technikai és anyaghasználati szempontbólső világhábúrú végére elkészült Haditermény Rt. Reiss Zoltán által tervezett hatalmas székháza volt (1918).[5][10] Ezt követően neoeklekticizmus jellemezte elsősorban a nagyszámú lakásépítkezések épületei[11] (ld. pl. az Liber Endre-féle fővárosi kislakásépítési programot),[12] de számos középület is ilyen stílusban épült. A neoeklektika nagy szerepet játszott az épületek mellett sok első világháborús emlékmű tervezésénél is.[13]
A stílus körülbelül 1940-ig létezett,[14] és számos középület esetén kizárólag az eklektikát elfogadó építészek kaptak megbízást. A (technikai és anyaghasználati szempontból) modern, funkcionalista törekvések a Bauhaushoz kapcsolódóan az 1920-as évek végétől jelentek meg, (képviselői pl. Molnár Farkas, Kozma Lajos),[13] és az 1930-as évekre kezdtek elterjedni a modern, vagy kevert, modern–eklektikus „hibrid” épületek (pl. Wälder Gyula-féle Madách téri bérház). A Horthy-korszak végére a stílus fokozatosan eltűnt.
A könnyebb áttekinthetőség végett a historizmus magyarországi korszakait az alábbi táblázat mutatja be:
Név | Időszak | Jellemzők / alternatív név | Megjegyzés |
---|---|---|---|
korai eklektikus / historizáló építészet | kb. 1830–1860[15] (Magyarországon: 1867–1890)[16] | „romantikus historizmus”,[15] Magyarországon fogalma egybeesik a romantikus építészettel | az első három korszakot szokták összefoglalóan eklektikus / historizáló építészetnek nevezni |
érett eklektikus / historizáló építészet | kb. 1860–1880[15] (Magyarországon: 1890–1900)[17] | Magyarországon innentől számítják a historizmust / eklektikát | |
késő eklektikus / historizáló építészet | kb. 1880[9]/1895[18]–1920 (Magyarországon: 1900–1918)[19] | „késő historizmus”,[15] nagy szabadság a stílushasználatban, keverésben, „egyéni eklekticizmus”[20] + monumentalitásra törekvés + olykor keveredés a szecesszióval[9] | |
újeklektikus / újhistorizáló építészet | kb. 1920–1940 | stílustisztaság, egyszerűsítés, „újklasszicizálás”[9] |
Egyes megközelítések a késő- és az újeklektikus korszak közé beillesztenek 1905-től egy úgynevezett „redukált” stílust is, amelynek az egyszerűsítés volt a lényege. Ez mintegy az újeklekticizmus előfutára volt.[9]
A második világháború utáni, modern–szocialista szemléletű építészettörténeti szakirodalom általában elutasító a 19. századi historizmussal kapcsolatban, amelyet önállótlan, pusztán történeti stílusokat másoló stílusnak tart. Fokozottan érvényes a kritikája – a Horthy-kor „neobarokk” társadalmához hasonlóan[21] – a két világháború közötti historizáló irányzatokkal szemben, amelyeket már egyértelműen a modern áramlatokkal szembenő, retrográd vonalaknak tart (a modern európai építészet fejlődéséhez képest). Példaként említhető a korszakban működő, 80-nál több épületet tervező Fábián Gáspár esete, akiről a magyar építészettörténet minimális mértékben szólt. A 21. századi kutatások kezdték a stílusra irányítani a figyelmet:[22]
Ahogy a korábbi eklektika, úgy a neoeklektika is egyes alstílusokra bomlott, amelyek megegyeztek az eklektika alstílusaival:
A neoeklektikus stílust elsősorban a következő épületfajtáknál használták:
Legalább két épületről kivételként ismert, hogy jóval a stílus lehanyatlása (1930-as évek) után készültek el teljes egészében. A Bory várnak az építése húzódott el az 1960-as évekig, a Hültl-féle irodaháznak pedig a kivitelezése nem történt meg annak idején.
Bory Jenő 1923-ban kezdte el építeni neoromán stílusú mesterséges várát, az úgynevezett Bory-várat. Az építkezés – a Horthy-korszakon jóval túlnyúlva – Bory Jenő 1959-es haláláig nem szünetelt. Csak a tervező halála után 5 évvel, 1964-ben sikerült az épületet befejezni.[23] (Érdekesség, hogy az épület a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint az egyetlen személy által emelt legnagyobb épület.)[24]
Érdekesség, hogy valószínűleg az utolsó ilyen épület az úgynevezett Szabad György Irodaház. Az épület terveit még 1928-ban[25] készítette el Hültl Dezső 4 szomszédos telekre, azonban akkor nem valósult meg, csak a Nádor utcával szomszédos és a mellette fekvő telek épült be. 1973-ban a megmaradt területre egy későmodern irodaház épült, de már természetesen nem Hültl tervei szerint. Ezt 2016–2017-ben elbontották,[26] és 2019-re végül mégis felépítették a Hültl-féle épületet Szabad György Irodaház néven.[27]
Volt rá példa, hogy egy korábbi „normál” ekletikus épületre az 1920-as években emeleteket emeltek eklektikus stílusban. Ilyenkor az épület alsó része ekletikus, felső része neoekletikusnak minősül:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.