Nirvána
From Wikipedia, the free encyclopedia
A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban. Az ind filozófia egyes értelmezéseiben a nirvána a Brahmannal való egyesülést jelenti a móksán keresztül, azaz az örök egység létrehozása Istennel vagy az Abszolútummal.[1] A sramanák szerint a szenvedés állapotától (dukkha) való megszabadulás. Nem megszűnést vagy megsemmisülést jelent, hanem megszabadulást a lélekvándorlásnak szenvedésekkel járó körforgásából.
Ez a szócikk az indiai vallásokban használatos fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Nirvana (egyértelműsítő lap). |
Szó szerint az jelenti, hogy „elfújni” – amely hindu szövegkörnyezetben a szenvedéstől és az individualista léttől való megszabadulásra utal, míg a buddhizmusban a kapzsiság, a gyűlölet és az érzéki csalódás lángjának elfújását jelenti.[2].[3] A nirvánát általában negatív fogalmakkal ill. a szanszárához kötő indulatok hiányaként szokás leírni,[4] pozitív megfogalmazása (a Négy Pecsét negyedik tagja): a legfőbb boldogság, béke.[5]