Az oszmán-török nyelv ( لسان عثمانی lisân-ı Osmânî, törökül: Osmanlıca vagy Osmanlı Türkçesi) a török nyelv egy változata, melyet az Oszmán Birodalomban használtak adminisztratív, illetve irodalmi nyelvként. Perzsa közvetítéssel arab és perzsa szavakat és nyelvtani elemeket tartalmazott. Ez a keverék meglehetős nehézséget okozott mind a kiejtés, mind az írás terén, mivel a három nyelv különböző nyelvcsaládokba tartozik, a török az altaji, a perzsa az indoeurópai, az arab pedig az afroázsiai nyelvcsaládba, ennek megfelelően pedig az oszmán-török esetében alkalmazott arab írás nem volt képes például a török nyelv egyes hangjainak leképezésére.[2] Mivel az ország lakosságának nagy része írástudatlan volt, az oszmán-törököt csak a felsőbb rétegek és az adminisztratív funkciót betöltő hivatalnokok ismerték, a beszélt nyelv a török maradt.

Gyors adatok
Oszmán-török
لسان عثمانی
lisân-ı Osmânî
Kiejtésliszánı oszmání
BeszélikOszmán Birodalom, Törökország (1928-ig)
Nyelvcsaládaltaji nyelvcsalád
   török nyelvek
    oguz nyelvek
     oszmán-török nyelv[1]
Írásrendszermódosult arab
Nyelvkódok
ISO 639-2ota
ISO 639-3ota
Az Oszmán Birodalom a 17. században
Az Oszmán Birodalom a 17. században
A Wikimédia Commons tartalmaz لسان عثمانی
lisân-ı Osmânî
témájú médiaállományokat.
Bezárás

Írásrendszer

Az oszmán-török nyelv a perzsa-arab írásrendszer egy változatát használta, egészen 1928-ig.[3]

Ábécé

További információk Magában, Szóvégi ...
Magában Szóvégi Közbenső Szókezdő Név Modern török IPA
elifa, e[a], [e]
hemze
beb[b]
pep[p]
tet[t]
ses[s]
cimc[d͡ʒ]
çimç[tʃ]
hah[ħ]
h[x]
dald[d]
zelz[z]
rer[r]
zez[z]
jej[ʒ]
sins[s]
şınş[ʃ]
sads[s]
ﺿ dadd, z[d]
t[t]
z[z]
ayn', h (vagy nem ejtik)[ʕ]
gayng, ğ[ʁ]
fef[f]
kafk[q]
kefk, g, ğ, n[k]
gef¹ g, ğ[g]
nef, sağır kefn[ñ]
laml[l]
mimm[m]
nunn[n]
vavv, o, ö, u, ü[v], [o], [œ], [u], [y]
heh, e, a[h], [æ]
yey, ı, i[j], [i]
Bezárás


Számok

Az oszmán-török nyelvben a kelet-arab számokat használták.[3]

További információk Szám, Arab szám ...
SzámArab számModern török megfelelője
٠0sıfır
۱1bir
۲2iki
٣3üç
٤4dört
٥5beş
٦6altı
٧7yedi
٨8sekiz
٩9dokuz
۱٠10on
Bezárás

Jegyzetek

Fordítás

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.