Török nyelvek

altáji nyelvcsalád From Wikipedia, the free encyclopedia

Török nyelvek
Remove ads

A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád. A török nyelveket Kelet-Európától Szibériáig és Nyugat-Kínáig húzódó területen élő török népek beszélik,[1][2] összesen körülbelül 180 millióan.[1] A legtöbben, a török népek mintegy 40%-a, a törökországi török nyelvet beszéli.[2]

Thumb
A török nyelvű népek lakóhelyei

Közös jellemzők

A török nyelvekre jellemző a magánhangzó-harmónia, a toldalékolás, a nyelvtani nem hiánya és az úgynevezett SOV, azaz alany-tárgy-ige mondatrész-sorrend. Mindezek jellemzőek a mongol és a mandzsu-tunguz nyelvekre, a koreai nyelvre és a magyar nyelvre is. Ezeket a nyelveket egyes nyelvészek összefüggésbe hozzák a török nyelvekkel és az altáji nyelvcsaládba sorolják, mások nem értenek ezzel egyet.[3] Sőt, kisebb-nagyobb átfedések miatt az urál-altáji nyelvcsalád elméletét is létrehozták, amelyben az uráli nyelvek is helyet kaptak. Mindezen elméletek azonban ma már elavultnak számítanak; a tudomány mai állása szerint a török, a mongol, a mandzsu-tunguz és az uráli nyelvek külön-külön nyelvcsaládot alkotnak, és az említett átfedések csupán nyelvi érintkezéseknek (kölcsönhatásoknak) köszönhetőek.

Remove ads

Története

Korai írásos emlékek


Az első írásos emlékek a 8. századból származó türk rovásírásos Orhon feliratok, melyeket a türkök hagytak hátra. Ezeket a feliratokat az Orhon folyó völgyében, Mongóliában fedezték fel 1889-ben. A 11. században Kaşgarlı Mahmud, a Karahanida-dinasztia írója elkészítette az első türk nyelvű szótárat (Divânü Lügati't-Türk), mely térképet is tartalmaz a türk nyelvek elterjedéséről.[4]

A török nyelvek északnyugati ágának fontos emléke a 12-13. században íródott Codex Cumanicus, főként a kipcsak nyelvek szempontjából jelentős forrás.

Földrajzi terjedése

A 6–11. században lezajlott török népvándorlás következtében a török nyelvek elterjedtek Közép-Ázsiában Szibériától (Jakutföld a Földközi-tengerig (Szeldzsuk Birodalom), a vándorlás során török szavak kerültek át többek között a perzsa, az urdu, az orosz, a kínai és (kisebb mértékben) az arab nyelvbe is.[5]

Remove ads

Besorolásuk

A török népek hosszan tartó vándorlásaik során keveredtek más népekkel, így nyelvük is kölcsönhatásba került azokkal a népekkel, melyekkel érintkeztek. Emiatt a türk nyelvek pontos eredetét nehéz megállapítani, besorolásukról a mai napig is vitatkoznak a nyelvészek, és folynak a kutatások.

  • köztörök nyelvek
    • délnyugati köztörök: oguz nyelvek (oghuz)
    • északnyugati köztörök: kipcsak nyelvek (kipchak, kypchak)
    • délkeleti köztörök: turki nyelvek (karluk, ujgur)
    • északkeleti köztörök: szibériai török nyelvek
      • altaji (ojrot)
        • kumandin dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja)
        • teleut dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja)
      • hakász
      • sór
      • csulim
      • tuvai (tuba, tofa, tofalar)
      • Jakut csoport (a szibériai csoporttól is északabbra)
  • ogur nyelvek (oghur vagy lir-török, r-török; "csuvas nyelvek")
    • bolgártörök (kihalt)
    • csuvas
    • kazár (kihalt; bár csak néhány személynévből ismert, egyes feltételezések szerint csuvas nyelv lehetett)
    • hun (kihalt)
    • avar (kihalt)

Izoglosszák

A török nyelvek besorolásához hagyományosan az alábbi izoglosszákat használják:[6]

  • Rotacizmus, például a *toqqız („kilenc”) szó utolsó mássalhangzójánál. Ez választja el a szóvégi /r/-t használó ogur nyelveket a török nyelvek többi tagjától, melyeknél a szóvégi /z/ figyelhető meg.[7]
  • Hangzóközi *d, mint a *hadaq („láb”) szó második mássalhangzójánál
  • Szóvégi -G, például: *tāğ (hegy)
  • Toldalék-végi -G, például a *lIG ragban: *tāğlığ

Valamint:

  • Szó eleji *h megőrzése, például: *hadaq (láb)
További információk izoglossza, üzbég ...

*Az irodalmi török nyelvben a ğ a dağ és dağlı szavakban nem minősül mássalhangzónak, hanem meghosszabbítja az előtte álló magánhangzót.

Nyelvei

Az alábbi táblázat Lars Johanson besorolása alapján készült. (1998)[6]

Prototürk Délnyugati köztörök ág (oguz nyelvek)

 
Nyugati oguz
Keleti oguz
Déli oguz
  • afsar nyelv
  • iráni dialektusok, mint kaskaj, szonkori, ajnallu
Északnyugati köztörök ág (kipcsak)

Thumb

  
  • kipcsak (kihalt)
Nyugati kipcsak
  • kumik
  • karacsáj-balkár
  • krími tatár, urum
  • krimcsák
  • kuman (kihalt)
  • karaim
Északi kipcsak (Volga-Urál)
Déli kipcsak
Délkeleti köztörök ág Nyugati
Keleti
  • Keleti turki dialketusok: kasgar, jarkand, kotan, kerja, csercsen, aksu, kucs, turfai
  • sárga ujgur
  • szalár
  • ótörök (kihalt)
  • csagatáj (kihalt)
  • ajni
  • lop
  • ili turki
Északkeleti köztörök ág (szibériai) Észak-szibériai
  • jakut
  • dolgan
Dél-szibériai szajan türk
jeniszej türk
  • hakasz
  • Fu-yu kirgiz
  • sór
csulimi türk
  • csulimi tatár
altáji türk
  • altáji és dialektusai: tuba, kumanda, ku, teleut, telengit
ogur nyelvek  
  • csuvas
  • kazár (kihalt)
  • avar (kihalt)
  • bolgártörök (kihalt)
argu-türk  
Remove ads

Szókincs összehasonlítása

További információk közös (megközelítő) jelentés, azeri ...
Remove ads

Hivatkozások

Irodalom

Lásd még

Fordítás

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads