Osztrák Császárság
az osztrák örökös tartományok elnevezése (1804–1867) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.
Osztrák Császárság A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (1867-1918) | |||||||||
(1804–1806) A Német Szövetség állama (1815–1866) Az Osztrák–Magyar Monarchia állama (1867-1918) | |||||||||
Kaisertum Österreich 1804. augusztus 11. – 1918. november 12.Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder | |||||||||
| |||||||||
Az Osztrák Császárság (piros) az Osztrák–Magyar Monarchiában (fehér) | |||||||||
Mottó: Indivisibiliter ac Inseparabiliter „Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul” Nemzeti himnusz: Tartsa Isten! Óvja Isten! Császárunk s a közhazát! | |||||||||
Általános adatok | |||||||||
Fővárosa | Bécs | ||||||||
Terület | 300 005 km² (1910) | ||||||||
Népesség | 28 571 934 fő (1910) | ||||||||
Hivatalos nyelvek | német | ||||||||
Vallás | római katolikus protestáns ortodox kereszténység izraelita szunnita iszlám | ||||||||
Államvallás | katolicizmus | ||||||||
Nemzeti ünnep | a császár születésnapja | ||||||||
Pénznem | Konvenciós tallér (1804–1857) Egyleti tallér (1857–1867) Osztrák–magyar forint (1867–1892) Osztrák–magyar korona (1892–1918) | ||||||||
Kormányzat | |||||||||
Államforma | abszolút monarchia (1804–1867) alkotmányos monarchia (1867–1918) | ||||||||
Uralkodó | I. Ferenc (1804–1835) I. Ferdinánd (1835–1848) I. Ferenc József (1848–1916) I. Károly (1916–1918) | ||||||||
Dinasztia | Habsburg–Lotaringiai-ház | ||||||||
Államfő | Császár | ||||||||
Államfő-helyettes | Koronaherceg | ||||||||
Kormányfő | Államminiszter (1821–1848) Miniszter-Elnök (1867–1918) | ||||||||
| |||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Császárság A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (1867-1918) témájú médiaállományokat. |
A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.