Pásztói járás

A Pásztói járás Nógrád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Pásztó. Területe 551,56 km², népessége 31 497 fő, népsűrűsége pedig 57 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én egy város (Pásztó) és 25 község tartozott hozzá.

Pásztói járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Nógrád vármegye
Járási székhely	Pásztó
Települések száma	26
városok	1
Népesség
Teljes népesség	29 415 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	551,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Pásztói járás elhelyezkedése Magyarországon

A Pásztói járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, az 1950-es megyerendezés során hozták létre.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Közös hivatal	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)
Pásztó	járásszékhely város		Pásztói	9 559	72,6
Alsótold	község	Szurdokpüspöki	Pásztói	232	7,86
Bér	község	Vanyarc	Pásztói	360	25,49
Bokor	község	Mátraszőlős	Pásztói	131	6,75
Buják	község		Pásztói	2 187	53,04
Csécse	község	Ecseg	Pásztói	925	21,73
Cserhátszentiván	község	Mátraszőlős	Pásztói	125	10,66
Ecseg	község	Ecseg	Pásztói	1 178	24,1
Egyházasdengeleg	község	Héhalom	Pásztói	484	15,74
Erdőkürt	község	Héhalom	Pásztói	486	21,72
Erdőtarcsa	község	Kálló	Pásztói	504	15,07
Felsőtold	község	Mátraszőlős	Pásztói	125	10,83
Garáb	község	Mátraszőlős	Pásztói	57	8,2
Héhalom	község	Héhalom	Pásztói	967	18,67
Jobbágyi	község		Pásztói	2 137	17,83
Kálló	község	Kálló	Pásztói	1 458	36,97
Kisbágyon	község	Palotás	Pásztói	421	10,24
Kozárd	község	Szurdokpüspöki	Pásztói	167	6,44
Kutasó	község	Mátraszőlős	Pásztói	91	6,05
Mátraszőlős	község	Mátraszőlős	Pásztói	1 603	29,16
Palotás	község	Palotás	Pásztói	1 616	17,07
Szarvasgede	község	Palotás	Pásztói	388	9,99
Szirák	község	Vanyarc	Pásztói	1 203	19,09
Szurdokpüspöki	község	Szurdokpüspöki	Pásztói	1 939	26,7
Tar	község	Mátraszőlős	Pásztói	1 892	27,34
Vanyarc	község	Vanyarc	Pásztói	1 262	32,22

Története

A Pásztói járás az 1950-es megyerendezés során jött létre 1950. február 1-jén. Létrehozását az indokolta, hogy a rendezés során Heves és Nógrád megye határát az évszázados hagyománnyal szakítva a Zagyva völgye helyett a Mátra gerincén húzták meg, a folyó völgyét egészében Nógrádhoz csatolva. A Mátra és a Cserhát közötti terület természetes központja Pásztó volt, mely így célszerűen átvehette a járási központ szerepét a Cserhát dombjai között, kedvezőtlenebb helyzetben fekvő Sziráktól. Ezért a Sziráki járás egyidejűleg megszűnt, az új járás teljes területét bekebelezte.

1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Pásztói is. A korábbi járási székhely városi rangot kapott, a járás területe pedig a Pásztói városkörnyéket alkotta a továbbiakban.

Községei 1950 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Pásztói járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Alsótold	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Bér	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Bokor	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Buják	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Csécse	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Cserhátszentiván	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Ecseg	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Egyházasdengeleg	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Erdőkürt	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Erdőtarcsa	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Felsőtold	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Garáb	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Hasznos	1950. február 1.	Hatvani járásból (Heves megye)	1983. december 31.	Pásztó városhoz
Héhalom	1950. február 1.	Sziráki járásból	1981. december 30.	Palotással egyesült Palotáshalom néven
Jobbágyi	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Kálló	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Kisbágyon	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Kozárd	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Kutasó	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Mátraszőlős	1950. február 1.	Salgótarjáni járásból	1983. december 31.	Pásztó városhoz
Palotás	1950. február 1.	Sziráki járásból	1981. december 30.	Héhalommal egyesült Palotáshalom néven
Palotáshalom	1981. december 31.	Héhalom és Palotás egyesülése	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Pásztó	1950. február 1.	Hatvani járásból (Heves megye)	1983. december 31.	várossá nyilvánították
Szarvasgede	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Szirák	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Szurdokpüspöki	1950. február 1.	Hatvani járásból (Heves megye)	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Tar	1950. február 1.	Hatvani járásból (Heves megye)	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez
Vanyarc	1950. február 1.	Sziráki járásból	1983. december 31.	Pásztói városkörnyékhez

Történeti adatai

Megszűnése előtt, 1983 végén területe 552 km², népessége pedig mintegy 38 ezer fő volt.