Pétfürdő
magyarországi nagyközség Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Pétfürdő nagyközség Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
| Pétfürdő | |||
 | |||
| Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt., pétisógyártó üzem és raktárcsarnok 1940-ben | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Várpalotai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Béni Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8105 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4328 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 274,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 09′ 31″, k. h. 18° 07′ 25″ | |||
 Pétfürdő
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Pétfürdő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pétfürdő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Bakony délkeleti lábánál, Várpalota városától 2 kilométerre nyugatra fekszik.
Megközelítése
Legfontosabb megközelítési útvonala a 8-as főút, amely a község északi szélén halad el; központján a Lepsénytől idáig húzódó, a 7-es és a 8-as főutakat összekötő 7207-es út húzódik végig; a település keleti szélén ér véget, a 7207-es végső körforgalmába torkollva a 7204-es út is. Érinti a községet a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, amelynek egy vasútállomása van itt, Pétfürdő vasútállomás.
Első ismert említése 1082-ből származik, ekkor a Péti-víz mentén működő malmai kapcsán említették; a környék azonban már korábban is lakott volt, erre a település határában feltárt római kori út- és gátmaradványok utalnak. Később Anonymus említi, mint a Veszprém meghódítására induló honfoglalók pihenőhelyét. A középkorban Peyt, Peth neveken volt ismert. A 15. századtól Palotához tartozott, majd a török idők alatt elnéptelenedett. Meleg vizű forrásait 1716-ban említik először. Újratelepítése a 17. század végén kezdődött meg, a Zichyek jóvoltából. A fürdőhelyet 1860 körül kezdték kiépíteni; még abban az évben megépült Pét vasútállomás is a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén. 1913-ban a község nevét Pétről Pétfürdőre változtatták.
Bár már 1916-ban tervbe vették, csak 1929-ben kezdődött meg a település életét a mai napig meghatározó vegyipari üzemek építése. Ammónia- és műtrágyagyár épült, a Pétisó márkanév külföldre is elvitte a település hírét. Mivel a második világháború alatt hadiüzemként működött, a gyárat és vele a települést két súlyos bombatámadás is érte. A háború után, 1951-ben a községet Várpalotához csatolták, csakúgy, mint Inotát, a gyárat jelentős mértékben bővítették, ezzel együtt a lakossága is jelentősen megnőtt, sokan érkeztek az ország távolabbi részeiből, például Orosházáról, Mezőhegyesről és, Martfűről.
A szocialista tervgazdaság összeomlásának egyik, a helyieket sajnálatosan érintő előszele volt, hogy a Péti Nitrogénművek a szocialista nagyvállalatok közül elsőként jelentett csődöt. A rendszerváltással, ahogy a környéken mindenhol, nagyarányú leépítések történtek, végül azonban - a hajdani termelés töredékével - az átszervezett és privatizált Péti Nitrogénművek Rt. stabilizálta a működését, és újra meghatározóvá tudott válni a környék gazdasági életében.
1996-ban Pétfürdőn népszavazást írtak ki, melynek során az ott lakók kifejtették elszakadási szándékukat Várpalotától. A köztársasági elnök 116/1997. (IX. 3.) számú határozatával 1997. október elsejétől újra önálló községgé nyilvánította Pétfürdőt. A szétválással együtt járó vagyonmegosztást viszont csak sokára sikerült lefolytatni, bírósági eljárás keretében. A település 2001-től viseli a nagyközség címet. Polgármestere 1997 óta Horváth Éva.
Polgármesterei
- 1997–1998: Horváth Éva
- 1998–2002: Horváth Éva (Szövetség Pétfürdőért)[3]
- 2002–2006: Horváth Éva (független)[4]
- 2006–2010: Horváth Éva (független)[5]
- 2010–2014: Horváth Éva (független)[6]
- 2014–2019: Horváth Éva (független)[7]
- 2019–2024: Horváth Éva (független)[8]
- 2024– : Béni Norbert (független)[1]
Lásd még: Várpalota városbíróinak, tanácselnökeinek és polgármestereinek listája
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 4775 | 4722 | 4745 | 4375 | 4356 | 4328 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,2%, református 5,8%, evangélikus 2,4%, felekezeten kívüli 28,6% (32,4% nem nyilatkozott).[9]
Az 1941-ben, Pázmándy István és Paál Ferenc tervei alapján[10] épült római katolikus templom erdélyi neogót stílusú, a puritán templombelsőt gyönyörű, festett fa Kazettás mennyezet díszíti. Harangját Szent László király tiszteletére öntötték.
Pétfürdő temploma a Fazekas Mihály utcából (kelet felől) nézve
A templom utcai homlokzata
Látkép a templomdombról
Péti Nitrogénművek Zrt. légi felvételen
A Pétfürdőn átvezető 7207-es út a központban, dél felé nézve
A 7207-es út észak felé nézve
A község trianoni emlékműve
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
