From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
A Palazzo di Brera egy 17. századi milánói palota, amely a világhírű Brera-képtárnak (Pinacoteca di Brera) és a Brera Akadémia művészeti főiskolának az otthona.
| Palazzo di Brera | |
 | |
| A palota udvara | |
 | |
| Település | Milánó |
| Megnyitás | 1776 |
| Építész(ek) |
|
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Szolgáltatások | |
| Alapterület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Palazzo di Brera
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 45° 28′ 19″, k. h. 9° 11′ 16″ | |
 | |
| Palazzo di Brera weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palazzo di Brera témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 12. században a kolduló barátok rendje gyapjúszövéssel foglalkozott, s ezen az akkor még lakatlan területen (Braida jelentése füves tér) házat épített, innen származik a Brera név. A székház mellett 1472-ben épült fel a Santa Maria di Brera-templom, melyet Borromei Szent Károly a jezsuitáknak adományozott. A ma is látható palotát 1651-ben kezdte el építeni Francesco Maria Richini, majd fia Gio Domenico Rossone közreműködésével folytatta. 1773-ban a jezsuiták rendjét felszámolták ugyan, de az épületet Giuseppe Piermarini tervei alapján kibővítették. 1776-ban Mária Terézia a palotát a Szépművészeti Akadémia székhelyévé tette, amelynek része volt a képtár. Utóbbit 1809-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A 19. században a palota melletti templomot lebontották, helyén ma egy bronzszobor áll, amely Francesco Hayezt, az akadémia egyik igazgatóját ábrázolja (1890-ben alkotta meg Francesco Barzaghi). A palota közepén egy tágas udvar áll, amelyet a földszinten és az emeleten is páros oszlopokon nyugvó boltívek sora fog körül. A loggiában tudósok, írók és képzőművészek szobrai láthatók.
A Brera-képtár egyike Olaszország legjelentősebb gyűjteményeinek, több mint 500 festményt mutat be a 14–19. század közötti időszakból. A képtár anyagait Carlo Bianconi és Giuseppe Bossi gyűjtötték össze a 18. század elején, amikor az akadémia élén álltak. Jelentősebb műalkotások:
A Brera Múzeum könyvtára (Biblioteca Nazionale Braidense) az épület hátsó részét foglalja el és az egykori jezsuita gyűjteményt tartalmazza, amely számos újabb könyvvel bővült a későbbi századokban. Több mint 800 000 kötetet, 274 000 röpiratot, 1600 kódexet és kb. 2600 ősnyomtatványt tartalmaz.
1760-ban alapították. Arról nevezetes, hogy a 19. században Giovanni Schiaparelli innen állapította meg a hulló csillagok törvényszerűségeit, és fedezte fel az úgynevezett Mars-csatornákat.
