ókori egyiptomi uralkodólista From Wikipedia, the free encyclopedia
A palermói kő a legkorábbi egyiptomi évkönyv feljegyzéseit megörökítő hatalmas diorit vagy fekete bazalt[1] kőtábla töredéke. Feltehetőleg a legrégebbi ókori egyiptomi történelmi szöveg. Eredetileg valószínűleg 2,2 méter hosszú, 0,61 méter széles és 6,5cm vastag lehetett, de nagy része hiányzik.[2] Jelenleg hét töredéke ismert, közülük a legnagyobbat 1866 óta a palermói régészeti múzeum őrzi, nevét is innen kapta. Ez a töredék 43,5cm magas és 25cm széles, mindegyik oldalán hiányos. A kő eredeti helye nem ismert, az adhat némi támpontot, hogy egyik töredékét Memphiszben találták meg.
Gyors adatok
Palermói kő
Tartalma
évkönyvek
Méret
34,5 cm × 25 cm (legnagyobb töredék) 2,2 m × 61 cm (eredeti magasság)
A tábla egyik oldalán a legrégebbi időktől a IV. dinasztiáig terjedő, a másikon az V. dinasztia uralkodási ideje alatt történt események évkönyvi adatai vannak feljegyezve. Az események felsorolása (elsősorban kultikus cselekmények, építkezések, egy-egy hadi vállalkozás stb.) az V. dinasztia korához közeledve egyre bővebbé válik. A ránk maradt részen a dinasztikus, történeti kort megelőző időkből alsó-egyiptomi uralkodóknak szájhagyomány útján megőrzött nevei szerepelnek, minden közelebbi megjegyzés nélkül. Párhuzamos sorok közt, az „év” hieroglif jele által elválasztott rubrikákban találhatóak a történeti kor uralkodóinak egy-egy uralkodási évéhez fűződő események. A felsorolások alatt vonással elválasztva szerepelnek a Nílus vízmagasságának adatai is, mint Egyiptom életében jelentős eseménynek megörökítése.
A kő minden bizonnyal egyike volt azoknak a dokumentumoknak, melyek segítségével Manethón összeállította dinasztikus kronológiáját. Az első két dinasztiára vonatkozó sok adat a szöveg töredékes volta miatt elveszett.
A kőnek jelenleg hét töredéke ismert. (Valamennyi megtekinthető itt.)
Maga a palermói kő (P) a legnagyobb darab. Ezt 1895-ben „fedezte fel” a palermói múzeumban egy francia tudós, helyesebben ő ismerte fel először jelentőségét. Az első publikációt Heinrich Schäfer írta róla 1902-ben.
Petrie-féle töredék (annales-töredék, londoni töredék) - A kisebb, de jó állapotú töredéket 1914-ben vásárolta Sir William Flinders Petrie a kairói régiség-piacon, jelenleg a londoni University College-ben található, a róla elnevezett Petrie Museum of Egyptian Archaeologyban, melynek ő ajándékozta.
C1 - A másik nagyobb töredék.
C2 - Kisebb töredék, a C1-gyel együtt 1903 után vásárolták a kairói régiségpiacon.
C3 - Egy memphiszi ásatáson előkerült kisebb töredék.
C4 - 1963-ban a kairói régiségpiacon felbukkant kisebb töredék.
C5 - Kisebb töredék. Valamennyi „C” jelű (= Cairo fragments) a kairói múzeum tulajdona.
(kiemelve az eredeti szöveg, szögletes zárójelben a modern kiegészítések)
[X uralkodó 9. (rubrika szerint meghatározott) uralkodási éve:]
Schäfer, Heinrich: Ein bruchstück altägyptischer Annalen, mit Beiträgen von Ludwig Borchardt und Kurt Sethe, Berlin, 1902
Breasted, J. H.: Ancient Records of Egypt, vol. I, sect. 76-167. (angol fordítás)
Wilkinson, Toby A. H.: Royal annals of ancient Egypt: the Palermo stone and its associated fragments, London, 2000. (A legutóbbi és legteljesebb kutatási eredmények.)