Pau Carles Salvador Casals i Defilló (El Vendrell, 1876. december 29.San Juan, 1973. október 22.) közismert művésznevén Pablo Casals, katalán származású spanyol csellóvirtuóz, karmester, komponista.

Gyors adatok
Pau Casals
Thumb
1922-ben
Életrajzi adatok
Születési névPau Carles Salvador Casals i Defilló
Született1876. december 29.
El Vendrell[1]
Elhunyt1973. október 22. (96 évesen)
San Juan[1]
SírhelyCementiri del Vendrell
Házastársa
  • Susan Metcalfe Casals (1914. április 4. – 1928)
  • Marta Casals Istomin (1957. április 3. – 1973. október 22.)
Élettárs
  • Francesca Vidal i Puig (–1955)[2]
  • Guilhermina Suggia (1906–1912)[3]
SzüleiPilar Defilló Amiguet
Carles Casals i Ribes
Iskolái
  • Municipal Conservatory of Music of Barcelona
  • Madrid Royal Conservatory
Pályafutás
Műfajok
Hangszercselló
Díjak
  • a francia Becsületrend főtisztje (1946)
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztje (1971)
  • Grammy Lifetime Achievement Award (1989)
  • Charles E. Lutton Man of Music Award (1974)
  • Gold Medal of the Generalitat of Catalonia (1979)
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (1963)
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1912)
  • United Nations Peace Medal (1971)
  • Hijo Adoptivo de Barcelona (1934. június 16.)
  • Walter Willson Cobbett Medal
  • honorary doctorate of the University of Montpellier (1946)
Tevékenységzenész, zeneszerző, karmester
Kiadók

Thumb
Pau Casals aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pau Casals témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Bezárás
Thumb
Czigány Dezső: Pablo Casals portréja

Életrajza

El Vendrellben született, Katalóniában. Édesanyja előkelő katalán családból származott, édesapja, Carles Casals i Ribes (1852–1908) szegény templomi orgonista volt.[4] Fiát zongorázni, hegedülni és orgonálni tanította. 11 éves korában először hallott csellót vándorzenészektől. 1888-ban anyja Barcelonába vitte, ahol a Escola Municipal de Músicán tanult csellózni, zongorázni és szolfézst. 1891. február 21-én szóló csellókoncertet adott 14 évesen, már ekkor őstehetségnek tartották. Két évvel később kitüntetéssel elvégezte az iskolát. 1905-ben Jacques Thibaud hegedűssel és Alfred Cortot zongoraművésszel megalakította a hamarosan világhíressé váló trióját. 1919-ben Barcelonában Orquestra Pau Casals néven szimfonikus zenekart hozott létre. A spanyol polgárháború alatt a köztársaságiakat támogatta, ezért a polgárháborút követően a franciaországi katalán településre, Prades-ba költözött, ahol 1950-ben létrehozta a Prades-i Pablo Casals Fesztivált. 1956-ban Puerto Ricóban telepedett le, ahol megalapította a San Juan-i Ünnepi Játékokat. Búcsúhangversenyét 1967-ben, kilencvenegy évesen adta, de három évvel később még New Yorkban száz csellistával a tiszteletére adott hangversenyen elvezényelte egyik saját művét.[5]

Előadóművészete

Mind a kamarazene, mind a versenyművek tolmácsolása terén a 20. század egyik, ha nem a legjelentősebb gordonkaművészének számít. 1936 és 1939 között lemezre rögzítette Johann Sebastian Bach szólószvitjeit, amelyeket a mai napig a ciklus referencia-felvételeiként tartanak számon. Karmesterként is jelentős, híresek a Brandenburgi versenyek, illetve Beethoven szimfónia-felvételei.

Zeneszerzői tevékenysége

Komponistaként kevésbé ismert, mint előadóművészként. Jelentősebb szerzeményei: La vision de Fray Martin szimfonikus költemény, az El pesebre oratórium és a Miserere.

Magyarországi vonatkozások

Casals hosszú pályafutása alatt több ízben megfordult Magyarországon. 1910. decemberi, budapesti hangversenye alkalmából – amelyről a Nyugat is közölt kritikát[6] – összeismerkedett Czigány Dezső festőművésszel, aki több portrét készített róla.[7] Tóth Árpádot versre ihlette gordonkajátéka.

Osztrák–magyar udvari művész, a Ferenc József-rend kitüntetettje volt.[8]

Emléke

Nevét az EN 274 számú, "Pau Casals" márkanevű EuroNight járat őrizte, mely Zürich és Barcelona között közlekedett.

Magyarul

  • Öröm és bánat. Pablo Casals emlékei; feljegyezte Albert E. Kahn, ford. Báti László; Zeneműkiadó, Bp., 1973

Lásd még

Jegyzetek

Források

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.