Philolaosz
ókori görög filozófus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Philolaosz vagy gyakran Krotóni Philolaosz (ógörögül: Φιλόλαος; latinul: Philolaus; i. e. 470 körül[1] – 385 körül)[2][3] ókori görög preszókratikus,[4] püthagoreus filozófus, természettudós, aki leginkább zeneelméleti kutatásairól, valamint az Ellenföld létezésével kapcsolatos elképzelésével, illetve azt tartalmazó kozmológiai rendszeréről lett ismert.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Philolaosz (egyértelműsítő lap) |
Krotóni Philolaosz | |
Középkori ábrázolása Püthagorasszal (Franchino Gaffurio: Theorica musicae, 1492 (1480?)) | |
Született | i. e. 475 körül Krotón, Tarentum vagy Metapontum |
Elhunyt | i. e. 385 körül Thébai |
Állampolgársága | Crotone |
Foglalkozása |
|
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
antik filozófia i. e. 5. század vége, i. e. 4. század eleje | |
Iskola/Irányzat | püthagoreus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Krotóni Philolaosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A püthagoreus hagyomány három legkiemelkedőbb alakja egyikének, sőt némelyek a püthagoreus iskola legkiemelkedőbb alakjának tekintették. A püthagoreus közösség egyik utolsó vezetője.
Ellenfölddel és Központi Tűzzel kiegészített meglehetősen egyéni kozmológiájának jelentősége, vitathatatlan érdeme hogy rendszerében a Föld mozog: az un. Központi Tűz körül kering és tengelye körül forog. (Mai szóhasználattal un. kötött pályán, azaz a keringési idő megegyezik a körülfordulási idővel ahogyan a Hold esetén a valóságban is.)
Emögött azonban feltehetően még nem voltak meg azok a logikus és teljességre törekvő megfontolások, amivel más ógörög tudósok védték meg elképzeléseiket.
Püthagorasz volt az egykori ógörög filozófiai iskola alapítója, amely a matematika misztikával áthatott gyakorlásáról lett ismert. A legtöbb, amit ma a püthagoreusok csillagászati rendszerről tudunk, Philolaosz művén keresztül maradt fenn. Feltehetően ő volt az első aki írásban rögzítette a püthagoreus tanokat. August Böckh (1819) Nikomakhoszt idézve azt állítja, hogy Philolaosz volt Püthagorasz utódja.[5]
Azt állította, hogy mindennek az alapja a határoló és határtalan[6] ellentéte, amelyek harmóniában egyesülnek. Azzal az elképzelésével, hogy a Föld nem a világegyetem középpontja, fontos szerepet tulajdonítanak neki a heliocentrikus világkép kialakításához vezető úton még ha nem is a Napot, hanem a hipotetikus Központi Tűzet helyezte a világegyetem középpontjába. Továbbá azzal, hogy állítása szerint a bolygók (beleértve a Napot és a Holdat is) gömb alakúnak és körülötte keringenek.