Prohászka Ottokár
(1858–1927) magyar katolikus pap, püspök, teológus, író, az MTA tagja / From Wikipedia, the free encyclopedia
Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10.[1] – Budapest, 1927. április 2.) magyar római katolikus pap, egyházi író, kétszeres, filozófiai és teológiai doktor, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, 1905-től haláláig Székesfehérvár tizenötödik megyés püspöke.[2][3] A magyar keresztényszocializmus legjelentősebb képviselője, az 1920-as évek Magyarországának egyik legbefolyásosabb embere, a magyar egyháztörténet egyik legismertebb alakja, egyben a 20. századi magyar történelem egyik legvitatottabb személyisége is.
Prohászka Ottokár | |||
Született | 1858. október 10. Nyitra | ||
Elhunyt | 1927. április 2. (68 évesen) Budapest | ||
Állampolgársága | magyar | ||
Foglalkozása |
| ||
Iskolái |
| ||
Kitüntetései | Magyar Örökség díj (2009) | ||
Sírhelye | Prohászka Ottokár-emléktemplom (1938–) | ||
székesfehérvári püspök | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Vallása | római katolikus egyház | ||
Pappá szentelés | 1881. október 30. Róma | ||
Püspökké szentelés | 1905. december 21. Vatikán, Sixtus-kápolna | ||
Szentelők |
| ||
Hivatal | székesfehérvári püspök | ||
Hivatali idő | 1905–1927 | ||
Elődje | Városy Gyula | ||
Utódja | Shvoy Lajos | ||
Társszentelt püspökök | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Tudományos pályafutása | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Szakterület | teológia | ||
Szakintézeti tagság | Kisfaludy Társaság (rendes tag, 1926) | ||
Akadémiai tagság |
| ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Prohászka Ottokár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
1905-ben kapta meg Székesfehérvár püspöki székét. Már főpapi beiktatásakor a magyar közélet egyik legtiszteltebb egyénisége, aki a liberalizmus és az egyház összefonódásának filozófiáját és annak fontosságát hirdette. Székesfehérvár fejlődésének nagy pártolója, az egyházmegye puritán, közvetlen, tevékeny, mecénás és adakozó püspöke. Ezzel szemben nyílt antiszemita, a numerus clausus-törvények magyarországi beiktatásának vezéregyénisége, a magyar antiszemitizmus és végső soron a zsidótörvények megszületéséhez vezető antiszemita közhangulat elsőszámú letéteményese.
1927-ben bekövetkezett hirtelen halála megrendítette a magyar közéletet. Püspöki székvárosában gyorsan kultusza alakult ki: szobra és emlékműve is áll a városban, park és utca őrzi nevét, sírtemploma, a Prohászka Ottokár-emléktemplom Magyarország egyik legnagyobb egyházi épülete. Halálakor Sík Sándor így fogalmazott:
„ | Mindnyájan árvák lettünk. A legnagyobb magyar ember, Magyarország apostola, Székesfehérvár próféta-püspöke, mindnyájunk édesapja meghalt.[4] | ” |
Nem rokona Prohászka Lajos neveléstudósnak.