magyarországi község Csongrád-Csanád vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Pusztamérges község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
| Pusztamérges | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Mórahalmi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Papp Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6785 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1007 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 43,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 41′ | |||
 Pusztamérges
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Pusztamérges weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztamérges témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A község Csongrád-Csanád vármegye északnyugati szélén, tulajdonképpen a megyehatár egy kitüremkedése mellett fekszik, közigazgatási területének nagyobb részét Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó települések határolják.
A szomszédos települések: észak felől Zsana, északkelet felől Kiskunmajsa (Gárgyán), délkelet felől Ruzsa, nyugat felől pedig Balotaszállás. Közigazgatási területe érintkezik még kelet felől Üllés, dél felől pedig Öttömös határszélével is, de mindkét utóbbi településsel csak pontszerűen határos.
A település csak közúton közelíthető meg, s mivel a térséget feltáró főbb útvonalaktól is távol fekszik, csak mellékutakon érhető el. Északkeleti irányból, Kiskunmajsa felől, illetve délnyugat felől, Balotaszálláson vagy Öttömösön keresztül az 5429-es úton lehet eljutni a faluba, Ruzsával pedig az 5435-ös út köti össze.
A monda szerint IV. (Kun) László király (1272-1290) itt is megszállt kun asszonyaival, ezért az eredeti név Asszonyszállása. (Pusztamérges címerének motívumai ezt a kort elevenítik meg). Ekkor már lakott helynek kellett lennie, mivel temploma volt, amelynek alapfalait, a volt Wágner birtok területén találták meg. Ma nincs nyoma. Mátyás király (1452-1490) 1462. augusztus 17-én Csanádon kelt szabadalom levele megemlékezik Asszonyszállásáról, amikor legeltetési jogot biztosít Asszonyszállására és tartozékaira. 1469-ben Mátyás király a legeltetési jogot október 6-án kelt okmányával újra megerősíti. 1562-ben I. Miksa király augusztus 6-án kelt leiratával megújítja Asszonyszállására és tartozékaira biztosított legeltetési jogot. 1553-ban adózó helynek nyilvánítják. A török pusztítás következtében lakatlanná vált. 1572-ben rácokat telepítettek ide. 1641-42-ben a puszta Szeged városhoz tartozott. Az 1721 szeptemberében lezajlott boszorkányperekben Szeged városában tartott tárgyaláson felvett tanúvallomások jegyzőkönyve is írt mérgesi asszonyról.
1800-as években a terület a Mérges család tulajdona, ettől kezdve öröklődött a falunévben. A szó az urukat elemésztő asszonyok munkálkodását is őrzi, és a pusztai betyárokét. (Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja c. regényében és más elbeszéléseiben is említi a mérgesi pusztát). 1902-ben Ormódy Béla szegedi földbirtokos vette meg a birtokot. Az első házakat Tóth Mihály, Rácz István, Magyar Lajos építették. 1903-ban Ormódy Béla megkezdte a szőlőtelepítést az un. „nagytelepen”, 300 magyar hold területen öt holdas parcellákban. A lakosságnak a szőlő telepítése megélhetést biztosított. 40 munkáslakás épül a szőlőben dolgozóknak, 600 négyszögöles telkeken, mely magvát képezi a községnek. (Ezekből a munkáslakásokból jelenleg is van még a Felszabadulás utcában, 1-25 házszám között eredeti formájában). Egyéb szőlőtelepek is létesültek: 1905-ben Saághy László, Pittroff Kornél, Ákos Arnold, 1906-ban dr. Grűner Fülöp, 1908-ban Kiss Ferenc szőlőtelepet hoz létre. Kiskunmajsa nem törődött a puszta fejlődésével, a homokutak miatt a városok megközelíthetetlenek voltak, iskolát nem biztosított. Téli tanfolyamokon, saját elhatározásukból kommención fogadott, un. parlagi tanítókkal írni, olvasni tudó parasztemberekkel taníttattak. 1908. június 11. BM döntés alapján önálló kisközséggé alakult. Elszakadt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyétől és szeptember 21-én Csongrád vármegyéhez csatolták. Október 1-jén Öttömös kisközséggel együtt körjegyzőséggé alakult. Első bírója Zsarkó Ferenc, első körjegyzője Jung József, első pénztárnoka Wolford Antal voltak. Október 24-én piactartási jogot létesített.(Országos vásártartási jogot 1926 végén szerzett.) Két tanosztályú községi és két tanosztályú állami iskolát létesítettek, majd az állami iskola bővült még egy tanosztállyal, s ez 1926-ig állt fenn. A közbiztonsági szervet az 1910. december 31-én tartott közgyűlés hozta létre a csendőrőrs létesítése által. 1910. október 28-án született a határozat: Kiskunhalas – Pusztamérges – Kiskundorozsma – Szeged rendes nyomtávú vasút létesítésére (a háború meghiúsította). 1913. április 26-tól körorvosi állás létesült. A település 1921-ben saját bankot létesített Pusztamérges és Vidéke Takarékszövetkezet néven. 1923 decemberétől telefonvonal létesült. 1925 állatorvosi állás létesítése. 1926-ban 2 tantermes állami, 2 tantermes katolikus, 2 egy-egy tantermes iskola működött 6 tanítóval.
Év végén a Szegedi Kisvasút létesítéséhez a község 700 millió korona teher vállalásával járult hozzá, ebből 200 millió koronát Csergő Károly vármegyei alispán a vármegyei útalapból juttatott. 1933-ban Pusztamérges – Kígyós összekötő út építése. 1937-ben a községben községháza, orvosi lakás, gyógyszertár, postahivatal, állomás, 8 fűszeres, 3 hentes, 2 pék, 2 borbély, 4 rőfös, 2 bazár-üzlet, 3 kocsma, vendéglő, 3 utcai kimérésű bor üzlet van. 1939-ben befejeződik a templom építése. 1946. április 26-án Földműves szövetkezet megalakulása (1968-tól ÁFÉSZ). 1949-ben két szövetkezeti csoport alakult: Úttörő Szövetkezet agrárproletárokból, a Rákóczi Szövetkezet kisbirtokosokból, 1950-ben a két szövetkezetből egy alakul Rákóczi névvel. Önálló postahivatal kezdte meg működését. A belterület villamosítása 1958 év végére, tanyavillamosítás állami támogatással folyamatosan történt. (1989-ig.) A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása 1949. és 1960. években.
1961-től Rizling Mg. Termelőszövetkezet 2362 kh területtel és 630 taggal. 1963. március 31-től Földműves szövetkezet központja Üllésre helyezve. Pusztamérges – Öttömös – Ruzsa – Üllést egymással és a megye központjával összekötő buszjárat indul. 1966:törpevízmű, 1968-ra elkészült a vezetékes vízhálózat. 1974-75-ben megszűnt a kisvasút, amelyet 1989-ben a Pusztamérges – Ruzsa szilárd burkolatú út váltott fel.
Október 22-én Csongrád Megyei Közgyűlés Pusztamérgesen tartotta közgyűlését, első alkalommal ilyen kistelepülésen.
| Lakosok száma | 1187 | 1182 | 1002 | 952 | 1009 | 1007 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 1,1% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 4,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,8% (24,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 3% református, 0,2% ortodox, 0,2% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).[12]
1996 szeptemberében nyitotta meg kapuit a német támogatással felépült mezőgazdasági szakiskola.
A Falusi turizmushoz kapcsolódóan 1993-ban 7 holdas területen megnyitotta kapuit egy szabadidős központ. 1992-ben olasz beruházásban 250 millió Ft értékben zöldmezős beruházással szárnyasvágóhíd épült, ez 140 családnak biztosít megélhetést.
