Pápai palota (Avignon)
palota és múzeum Avignonban / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az avignoni pápai palota a legnagyobb középkori gótikus épület.[1] A pápai székhely, amely egyidejűleg erődként és palotaként szolgált, a 14. században a nyugati kereszténység szimbóluma volt.[N 1] A palota hat konklávé színhelye volt: itt választották pápává XII. Benedeket 1335-ben, VI. Kelement 1342-ben, VI. Incét 1352-ben, V. Orbánt 1362-ben, XI. Gergelyt 1370-ben és XIII. Benedek ellenpápát 1394-ben.
Avignon történelmi központja a pápai palotával | |
Világörökség | |
A pápai palota homlokzata | |
Adatok | |
Ország | Franciaország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, IV |
Felvétel éve | 1995 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 57′, k. h. 4° 48′43.95, 4.8 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pápai palota témájú médiaállományokat. |
A palota két épületből áll, XII. Benedek régi palotájából, amely valódi erőd és VI. Kelemen új palotájából, amely a legfényűzőbb az avignoni pápai építmények közül. Nemcsak a legnagyobb gótikus épület, hanem a nemzetközi gótikus stílus kifejezője is a maga teljességében. Az épület és a díszítés a legjobb francia építészek, Pierre Peysson és a de Loubières-nek nevezett Jean du Louvres, illetve a sienai iskola legnevesebb freskófestői, Simone Martini és Matteo Giovanetti együttműködésének gyümölcse.
Ráadásul az avignoni pápai könyvtár, amely a kor Európájának a legnagyobbja volt a 2000 kötetével, maga köré gyűjtötte a szépirodalomért rajongó klerikusok csoportját, köztük Petrarcát, a humanizmus megteremtőjét, míg a Kelemen-féle kápolna (Grande Chapelle) a zeneszerzőket, énekeseket és zenészeket vonzotta.[2]
A palota volt az a hely, amely lehetővé tette az egyház életmódjának és szervezetének teljes átalakítását. Elősegítette a szolgáltatások központosítását, a funkciók alkalmazkodását a pápai igényekhez és lehetővé tette egy valódi pápai adminisztráció kialakítását.[3] A Római Kúria létszáma, amely a 13. század végén 200 fő volt, a 14. század elejére 300 főnyire nőtt, hogy 1316-ban elérje az 500 főt. Őket egy laikusokból álló környezet segítette, akik szintén a palotán belül dolgoztak.[4]
Az épület, amely struktúrájával lehetővé tette az egyház további működését, és küldetésének végrehajtását, lényegében feleslegessé vált, amikor a pápai székhely visszakerült Rómába. A keleti és nyugati egyház közötti megbékélés reménye, illetve az itáliai pápai állam pacifikálása tette lehetővé a pápák visszatérését, ezzel együtt Avignon jelentőségének hanyatlását.
A pápai székhely áthelyezését jelentősen befolyásolták V. Orbán és az utána következő XI. Gergely pápák, akik fontosnak tartották, hogy a pápai székhely visszatérjen Péter apostol városába. A francia klérus aktív ellenállása Gergelyt sokáig megakadályozta terve megvalósításában, de végül mégis Rómába helyezte át a székhelyét. Ezzel azonban előidézte a nagy nyugati egyházszakadást is, amely negyven éven át megosztotta a pápai hatalmat.
1995 óta a pápai palota, Avignon történelmi központjával együtt az UNESCO világörökség része.[5]