település Szlovéniában From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Ráckanizsa (szlovénül Razkrižje IPA: [ˈraːskriʒjɛ]) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában.
| Ráckanizsa (Razkrižje) | |
_-_pogled_na_crkvu_sv._Ivana_Nepomuka_u_Raskrižju.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Ráckanizsa |
| Rang | község |
| Polgármester | Stanko Ivanušič |
| Irányítószám | 9240 (Ljutomer) |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 279 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 2 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 13″, k. h. 16° 18′ 03″ | |
 | |
| Ráckanizsa község elhelyezkedése | |
| Ráckanizsa weboldala | |
Murafüred (Gibina), Kopriva, Ráckanizsa, Ligetfalva (Šafarsko), Šprinc, Végfalva (Veščica).
A településen sohasem éltek rácok (szerbek), és a név a Kanizsa helynevekkel sem tartozik etimológiailag össze. A magyar megnevezés valójában a szláv névvel való hangalaki asszociációkon alapul, és a 19. század végi magyarországi földrajzinév-magyarosítási hullám idején született. Azóta feledésbe merült, a környéken élő magyarok sem használják.
A Mura és a Ščavnica folyók összefolyásánál fekszik, a Muraközi-dombság északkeleti határán, Ljutomertől 6 km-re keletre, a horvát határ mellett. Muraköz, Muravidék és a történelmi Stájerország hármashatárának Muraköz felőli oldalán helyezkedik el. Az átcsatolás miatt ma Szlovéniában – egyfajta maradékelven – Alsó-Stájerország történelmi régióhoz számítják, noha sosem volt Stájerország része.[2]
A középkorban a Zrínyi család birtoka volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1920-ban Jugoszlávián belül Szlovéniához csatolták, miközben földrajzilag a Muraköz része, ami különben Horvátországé lett.
1941-ben a német csapatok 10 napra megszállták, de azután visszakerült Magyarországhoz egészen 1945-ig, amikor ismét Jugoszlávia része lett. 1991 óta Szlovéniához tartozik.[3]
Mivel a település és néhány szomszédos falu korábban a Muraköz részét alkotta, ami évszázadok óta horvát lakosú terület, ezért ez a kistérség is olykor témája az időszakosan fellángoló horvát-szlovén határvitáknak.
A lakosság 88,97%-a szlovén, 8,80%-a horvát nemzetiségű.[4]
Az eredetileg horvát lakosság az évtizedek során azonosult a szlovénokkal és átvették a vend nyelvhez közel álló prlekijai nyelvjárást, amely nagyon közeli rokonságban áll a muraközi kaj-horvát dialektussal. Az asszimilációt segítette továbbá, hogy még Trianon előtt is a ráckanizsaiaknak szoros kapcsolatuk volt a stájervidéki szlovénokkal és gyakoriak voltak a kevert házasságok. A falu templomában még az 1990-es években is tartottak horvát nyelvű miséket.
