(1862–1942) magyar matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Rados Gusztáv, születési és 1884-ig használt nevén Raussnitz Gusztáv[1] (Pest, 1862. február 22. – Budapest, 1942. november 1.)[2][3] magyar matematikus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1894, rendes: 1907, tiszteleti: 1937). Rados Ignác öccse.
Rados Gusztáv | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1862. február 22. Pest |
Elhunyt | 1942. november 1. (80 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Születési neve | Raussnitz Gusztáv |
Ismeretes mint | matematikus |
Gyermekek | Rados Jenő |
Iskolái | |
Pályafutása | |
Akadémiai tagság | MTA levelező tagja (1894), rendes tag (1907), tiszteleti tag (1937) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rados Gusztáv témájú médiaállományokat. |
Raussnitz Károly (1828–1890) kereskedő és Sonnenscheln Rozália (1835–1908) fiaként született.[4] Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi főreáliskolában, felsőbb tanulmányait a Budapesti Műegyetemen és Budapesti Tudományegyetemen, részben pedig a Lipcsei Egyetemen végezte. 1885-ben a József-műegyetemen a matematika repetitorává és magántanárrá, 1891-ben ugyanott rendkívüli tanárrá és 1893-ben rendes tanárrá nevezték ki. 1894. május 4-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. 1896-tól 1933-as nyugdíjba vonulásáig igazgatta a József-műegyetem könyvtárát. 1900-ban a mérnöki és építészeti szakosztály dékánja volt. A Matematikai és Fizikai Társulat egyik alapítója, 1893-tól titkára, 1913-tól másodelnöke, 1931-tól elnöke volt. Tagja volt az országos tanárvizsgáló bizottságnak is.
1936-ban egy determinánstétel általánosításával kapcsolatos művével (Matem. és Term. tud. Ért. 46. 1929.) elnyerte az MTA nagyjutalmát. Algebrai kutatásai kiterjedtek a magasabb fokú kongruenciák gyökeire és egyéb elméleti kérdéseire, a determinánsokra, mátrixokra, kvadratikus alakokra, a körosztásra, a négyzetes maradékokra, valamint algebrai és elliptikus függvényekre.
Szerkesztette a Mathematikai és Physikai Lapok I-III. köteteinek matematikai részét 1892-1894-ben Budapesten Kövesligethy Radóval együtt és a Mathematikai és Természettudományi Értesítő-t 1895-től.
Felesége Hauff Ida Zsófia (1863–1941) volt, Hauff Tádé és Kosteczka Mária (1839–1937) lánya.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.