Sólyom (település)

Sólyom (román nyelven Șoimi), falu Romániában, Bihar megyében.

Sólyom (Șoimi)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Sólyom
Rang	községközpont
Irányítószám	417555
Körzethívószám	0259
SIRUTA-kód	31431
Népesség
Népesség	1034 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4
Népsűrűség	10,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	102,01 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 22° 07′ 13″46.684524, 22.120193
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Bihar megyében, Belényesszentmiklós-tól délre, a Nagyvárad-Belényesi vasútvonal mentén, a béli hegyek alatt fekvő település.

Története

Sólyom nevét 1487-ben Solyond, Sylyond néven említette először oklevél.

1600-ban Soliond, 1692-ben Solom, Solondi, 1808-ban Sólyom (Beél-), Solym, 1913-ban Sólyom néven írták.

Sólyom falu a fennmaradt hagyományok szerint a pálos szerzeteseké volt.

A település határában a Kristor nevű hegyen zárda romjai voltak láthatók. A Solmului nevű hegyen pedig váromladékok voltak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Sólyom, Bihar vármegyében, 149 óhitű lakossal, anyatemplommal. Urbéri szántó 85, rét 60, majorsági erdő 420 hold. Folyóvize a Fekete Körös. Határában láthatók egy régi épület romjai, melly azonban vár volt-e vagy zárda, nem tudhatni. Bírja a váradi görög katholikus püspök."

Sólyom település birtokosa a nagyváradi görögkatolikus püspök volt, még a 20. század elején is.

1910-ben 491 lakosából 46 magyar, 415 román volt. Ebből 18 református, 445 görögkeleti ortodox, 20 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus templom – 1800 körül épült.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

Jegyzetek

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap