Saint-Germain gróf
alkímista, okkultista kalandor / From Wikipedia, the free encyclopedia
Saint-Germain gróf (1696?[6] – 1784. február 27., Kassel) a 18. század egyik leghíresebb kalandora, alkimista, herbalista, kémikus, diplomata, feltaláló, költő, zeneszerző, festő, orvos, látnok és okkultista.[7][8] Valódi személyazonossága megoldatlan rejtély volt kortársai, de a későbbi kutatók számára is. Az ezoterika világában Saint Germain gróf, mint a rózsakeresztesek nagymestere és szabadkőműves személyiség ismert, akit Alessandro Cagliostro kalandor is a példaképének nevezett.[9] [10]
Saint-Germain gróf | |
Saint-Germain gróf, Nicolas Thomas metszete, 1783 | |
Született | Comte de Saint-Germain Sárospatak |
Elhunyt | 1784. február 27. (71-72 évesen)[5] Eckernförde |
Állampolgársága | francia |
Szülei | Pfalz–Neuburgi Mária Anna spanyol királyné II. Rákóczi Ferenc |
Foglalkozása | kalandor, kémikus, szabadkőműves, okkultista |
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Germain gróf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A korabeli társasági élet egyik leghíresebb és legvitatottabb alakja volt. Származására vonatkozóan több elmélet is közszájon forgott életében, ezeket maga is váltakozva terjesztette. Az egyik szerint – számos előző élete után – II. Rákóczi Ferenc fiaként reinkarnálódott (öltött testet),[11] a másik szerint II. Károly spanyol király özvegyének a fia volt, egy harmadik szerint ő maga volt a bolygó zsidó.[12] A személyével kapcsolatban fennmaradt számtalan ellentmondó történet még titokzatosabbá tették alakját, amelyek többsége kitaláció vagy pletyka volt.[13]
A magát Saint-Germain grófnak nevező személy létezését a francia nemzeti levéltárban, a francia külügyminisztérium levéltárában, a holland és az egykori porosz birodalmi levéltárban, a bécsi levéltárban és a dán állami levéltárban is fennmaradt feljegyzések is alátámasztják. Több kortársa, illetve korának több szerzője is említi őt munkáiban.[14] Voltaire például úgy jellemzi őt Nagy Frigyes porosz uralkodónak 1760-ban írt ironikus hangvételű levelében, mint az az ember "aki mindent tud és soha nem hal meg".[15][16] Giacomo Casanova író, aki gyakran fordult okkult praktikákhoz pénzszerzés végett, vetélytársként emlékezett meg róla Histoire de ma vie (Életem története) című emlékirataiban: „A legérdekesebb ebédtársaságot Gergy asszonynál találtam, ahol St. Germain gróf, a híres kalandor is megjelent. Ez az ember, ahelyett, hogy evett volna, folyton beszélt az asztalnál. Feszült figyelemmel hallgattam beszédét, mert érdekesebben nála már beszélni nem lehetett. Minden dologban a különöset kereste, csodálatot akart kelteni és ez sikerült is neki. A hangja határozott volt, de mégsem visszatetsző. Ismeretei rendkívül gazdagok voltak, majdnem minden nyelven jól beszélt. Értett a zenéhez, a kémiához. Külsejével is hatott, az asszonyok nem tudtak neki ellenállni.”[17][18]