Sajókápolna
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Sajókápolna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
| Sajókápolna | |||
.jpg) | |||
| Műemlék református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tőzsér György (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3773 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 363 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,51 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′ 39″, k. h. 20° 41′ 10″ | |||
 Sajókápolna
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sajókápolna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Sajószentpétertől délnyugatra, a parasznyai völgy alján fekszik. További szomszédos települések: délkelet felől Sajóbábony, dél felől Sajólászlófalva, délnyugat felől Kondó, északnyugat felől pedig Alacska.
Megközelítése
Csak közúton érhető el, Parasznya vagy Sajószentpéter felől, mindkét irányból a 2517-es úton. Főutcája a 25 131-es számú mellékút.
Története
Sajókápolna nevét 1317 és 1342 között említette először oklevél p. Kapolna írásmóddal, mikor Károly Róbert király megerősítette vásárolt birtokukban Vilyam fiait: Jánost, Lászlót és Mihályt.
1332-ben Szent Mártonról elnevezett egyházát is említették, melynek papja a pápai tizedjegyzék szerint ez évben 5 garas pápai tizedet fizetett.
1910-ben 491 lakosából 488 magyar volt. Ebből 35 római katolikus, 450 református volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Neve | |
| 1906-ig | Kápolna |
| 1906 óta | Sajókápolna |
| Rangja | |
| 1950-ig | kisközség, körjegyzőségi székhely |
| 1950–1969 | önálló tanácsú község |
| 1969–1981 | községi közös tanács székhelye |
| 1981–1990 | Parasznya községi közös tanács társközsége |
| 1990 óta | község |
| Tárközségei | |
| 1969–1981 | Kondó, Sajólászlófalva |
| Területi beosztása | |
| 1923-ig | Borsod vármegye, Sajószentpéteri járás |
| 1923–1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Sajószentpéteri járás |
| 1938–1945 | Borsod vármegye, Sajószentpéteri járás |
| 1945–1950 | Borsod-Gömör vármegye, Sajószentpéteri járás |
| 1950–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci járás |
| 1984–1990 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci városkörnyék |
| 1990–2022 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994–2014 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci kistérség |
| 2013–2022 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci járás |
| 2023– | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Miskolci járás |
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Sándor József (független)[4]
- 1994–1998: Sándor József (független)[5]
- 1998–2002: Sándor József (független)[6]
- 2002–2006: Vass Lajos Sándor (független)[7]
- 2006–2010: Vass Lajos (független)[8]
- 2010–2014: Vass Lajos Sándor (független)[9]
- 2014–2019: Faragó Ilona (független)[10]
- 2019–2024: Tőzsér György (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 407 | 408 | 408 | 382 | 376 | 363 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,7%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11%, református 44,4%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 8,1% (35,5% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,1% volt római katolikus, 39,1% református, 1,9% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 10,1% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
- Késő barokk református templom
- Pilóta-emlékmű
- Repülőmúzeum
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
